Mi az a craniosacralis „terápia” (fejlődéstámogató? „ReCovering Hand”)? – Kezelés #10

Mivel az előző részben az autizmus családi halmozódás is téma volt, pár hónapot előreugrok az időben, és megnézem egy kicsit ugyanezt az állítólagos autizmus „genetikát” (epigenetikát). Mégpedig nemcsak a „szemfényvesztő placebós” homeopátia, hanem a manuális craniosacralis (ejtsd: kranioszakrális, oszteopátiás jellegű) kezelés vonatkozásában is.

Mi az a craniosacralis „terápia”? Ismerkedés a bővített craniosacralis („ReCovering Hand”) oszteoopátiás jellegű kezeléssel

Mi az a craniosacralis „terápia”?
(epigenetikus „ReCovering Hand” kezelés)
Traumák testben maradt lenyomatainak
és zavarómezőknek az oldása

(„Terápia”-ként emlegetik, így keresnek rá az Interneten… jobban szeretem a „kezelés” szót, kevésbé van steril tünetelnyomó tudormányos laboratórium szaga, több benne az ÉLET…) 2019 januárjában végre alkalmam lett tanulni a szomszéd kisvárosban az áhított craniosacralis kezelést, illetve annak bővített változatát „ReCovering Hand” néven. Ennek során az érintésekkel, finom lazító masszázzsal, apró nyomásokkal és húzásokkal oldjuk a testben levő úgynevezett energiacisztákat is (a mindennapokban minket ért kisebb-nagyobb balesetek és stressz negatív hatásait, traumák megmaradt lenyomatait, zavarómezőket). Most kipróbálhattam, mit tapasztalnak a cranio kezeltek… Mi, tanfolyami résztvevők egymáson gyakoroltunk, ahogy a hasonló tréningeken lenni szokott.

Nagyon érdekes hatással volt rám a folyamat, sokáig éreztem a hatásait. A tanfolyami napok végére általában teljesen lelazultam testileg és lelkileg is, körülbelül se kép, se hang nem volt nálam. A rá következő éjjeleken tünetelnyomó tudormányos véletlen egybeeséssel nagyon furcsákat álmodtam (milyen érdekes, hogy itt is megjelennek az éjjeli álmok…) és körülbelül olyan voltam, mint akin oda-vissza átment a cséplőgép. Derékfájás, torokfájás, izomláz, … Tipikusan átmeneti tünet felerősödések, a beindult önhelyreállító folyamatok jelei. Ezeken nagyjából egyedül az segített, ha kifeküdtem őket, megvártam, míg elmúlnak, befejeződnek. És az elmúlásuk után mindig jobb közérzetem, egy nagyobb általános szellemi-lelki-testi egyensúlyom alakult ki.

Viszlát túlhallás és fej falbaverés (?) – craniosacralis „terápia” autizmus esetén – kezelés #8

2018 februárjánál-márciusánál járunk, amikor az érintett 5,5 éves, és jelentős mérföldkőhöz érkeztünk a súlyos (SNI) autizmus komplex integratív oki kezelésében. (Az első ilyen mérföldkőnek a „szemfényvesztő placebós” klasszikus homeopátiás kezelés elkezdését tekintem, a másodiknak a „szemfényvesztő placebós” oltáskivezetés elkezdését.)

Akkor már egy ideje és többen is javasolták nekem hozzáértő ismerőseim, hogy vigyem el az érintettet craniosacralis (ejtsd: kranioszakrális) kezelésre ide a szomszéd kisvárosba, pár percnyi autóútra. (Nem szívesen használom a "terápia" szót, mert azt sajnos már a hivatalos tünetelnyomó tudormányos betegségügy kisajátította magának a drasztikus invazív megnyomorító beavatkozásaira...) Nem volt ellenemre, mert minden eredményes és nil nocere dolgot támogatok.

Dr. Tinus Smits komplex integratív oki súlyos (SNI) autizmus kezelésének 3. pillére a manuális kezelés (nála konkrétan az oszteopátia). Ha az 1. pillér homeopátia-izopátia (oltáskivezetéssel) és a 2. pillér idegrendszer tápanyagok nem hoztak kielégítő eredményt, Tinus doktor elküldte oszteopátiás gondoskodásra is a klienseit. 

Amúgy is kellett valamit kezdeni az érintett zajokra még mindig extrém érzékeny hallásával és az idült középfül gyulladásával. Nem tudtam, hova juthatunk még el az eddigi kezelési pillérekkel. Nem tudtam, mit nem próbáltunk még ki, ami nil nocere felold egy rejtett tüneti okot a sok közül és tartós javulást hoz, de úgy éreztem ez a cranio nem árthat. (Mint kiderült, oszteopátiás jellegű kezelés…) És de jól éreztem!

Kapcsolatba lépés a craniosacralis kezelővel és időpontkérés…

Craniosacralis "terápia" autizmus esetén:
amikor az érintett duracellnyuszi sajtkukac
kezelés közben elalszik a masszázságyon
(saját fotó)

… és egy kicsit beszélgettem is vele, érdekes dolgok derültek ki. Például az autisták gyakran azért verik a fejüket a falba, mert valami oknál fogva (pl. túl gyors megszületés, vagy balesetek: egy szerencsétlenül sikerült elesés a biciklivel, egy labdával történő fejbedobás, stb.) minimálisan, tünetelnyomó orvosilag nem kimutatható mértékben, de rendellenesen el vannak mozdulva egymáshoz képest a normál helyükről a koponyacsontjaik. Emiatt feszül a belső csonthártyájuk, és ezt a feszülést lazítják az ütögetéssel. Mert az emberi koponyacsontok nincsenek ám összenőve, hogy egyáltalán ne tudjanak egymáshoz képest elmozdulni, hanem a varratokkal kapcsolódnak össze.

Hm. Visszaemlékezve… Túl gyors születés (a végén) az volt… Baleset is volt… például pár hónaposan alábecsültük a fiatalember mozgási képességeit, nem párnáztuk eléggé körbe alvás közben, és legurult a franciaágyról… Habár elvileg egyszer minden szülő elköveti ezt a hibát, és nekünk is bitang bűntudatunk volt / van miatta, de… ezek szerint a hatása szerencsére enyhíthető, megoldható, helyrehozható!