Mit műveltek az oltások a gyerekemmel? „Oltáskivezetés”: 18 hós DTPa – kezelés #4

Minden, amit itt leírok, hivatalosan tünetelnyomó tudormányos távdiagnózissal megállapított (sorozatos) tudormányos „véletlen egybeesés”, „hites placebó hatás”, „spontán remisszió”, „szerencse”, „szemfényvesztés”, „kuruzslás”, „az én élénk fantáziám”, „téves diagnózis”, „kinövi”, „a kezelés miatti több figyelem eredménye”, és hasonlók. Legalábbis ilyeneket szoktak rájuk mondani nagy mellényekkel, az érdembeli, etikus kivizsgálásuk helyett... A szent tehén oltások a buzgó mellékhatás-tagadó oltásbálványozók számára olya­nok (Magyarországon különösen) mint a halottak: róluk vagy jót, vagy semmit… De nekünk az a „szemtelenség”, hogy a „szemfényvesztő placebó” olvasmányaim miatt mertem róluk rosszat is feltételezni, „csak” az élhető életünket adta vissza. :-)

2016 decemberében járunk a súlyos (SNI) autizmusból kifelé tartó történetünkben. Ekkor az érintett 4 éves elmúlt, és 9 hónapja folytattuk kitartóan a komplex holisztikus oki kezelését Dr Tinus Smits elvei (homeopátia + idegrendszer-építő táplálék kiegészítők + manuális kezelés) szerint. Most egy kis változtatás jött a kúrában, elindultunk a nozódás „oltáskivezetés” folyamatával. (Utólag végiggon­dolva, szakmailag nagyon-nagyon jó és kíméletes volt az, hogy először egy kicsit megerősítet­tük őt klasszikus homeopátiás alapokon, mielőtt a drasztikusabb mikro-detoxikálásba bele­fogtunk volna. És még kíméletesebbé lehet tenni a kúrát toxinkötő-kivivő anyagok használatával, de ezt csak később tudtam meg…) Most is támaszkodok a jegyzeteimre, mert szerencsére már ez is régen volt. :-)

Az oltáskivezetés általános, „szemfényvesztéses placebó” mikéntje

Oltáskivezetés súlyos (SNI)
autistáknál: időben visszafelé,
"időutazás" a múltba (freeimages /
time-1309804)

A Hering-szabály szerint, időben visszafelé oltásról oltásra haladtunk, az esetleges mellékha­tások semlegesítésében és a test ösztönzésében az esetleges benne ragadt segéd­anyagok, adjuvánsok kiürítésére. Választható orvosi szurit az érintett anno szerencsére nem kapott, bőven sok volt neki ennyi is; még akkor is, ha anno az utolsóknál már adtam neki nozódát, mert kezdtem kapizsgálni a témát… A mi sorrendünk:

1. 18 hónapos DTPa,
   
2. 15 hónapos MMR, 
3. 4 hónapos DTPa, 
4. 3 hónapos DTPa, 
5. 2 hónapos DTPa, 
6. születéskori BCG. 

A delikvens továbbra is szedett monoszer golyócskákat, 6-7 fajtát személyre szabva; ezek közül minden nap másikat, heti ciklusban ismételve. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: Thuja, Silicea, Arsenicum album, Sulphur… Viszont kiegészült a szerek köre heti 1x a konkrét oltóanyagból (pl Pentaxim) készült nozódával, hetente növekvő potenciában, amikből összesen 4 szint van (C30, C200, 1MK, 10MK). Mindezt minimum 3x ismételve, egészen addig, amíg már semmi­lyen átmeneti tünet felerősödéssel nem reagált az érintett a nozóda potencia beadására.

Ha minden simán megy (ez nem valószínű…), 1 db oltás mikro-detoxikálása tehát minimum:
4 db nozóda potencia szint x 3 ismétlési kör = 12 hét.

(Nem minden szintű nozóda potenciára reagál átmeneti tünet felerősödéssel az érintett egy sorozaton belül. Ezt Tinus Smits írja is a könyvében. Ha minden potenciára reagálna, az minden élet­szintjének a sérülését jelentené, ami lehet, hogy a halállal egyenértékű.)

18 hónapos DTPa oltáskivezetés nehézségei, "fantáziálásos" átmeneti tünet felerősödések

Oltáskivezetés: 18 hós
nozódasorozat
(saját fotó)

A mikro-detoxikálás a sok-sok átmeneti tünet felerősödés (és örömteli meglepetés változás…) miatt nálunk ennél az oltóanyagnál 3 hónap helyett 5 hónapig tartott… Ezalatt bizonyos nozóda po­tenciák és monoszerek bevétele után:

• Az érintett átmenetileg megkergült, meghülyült; rakoncátlan, izgága, zizi, agresszív lett: az óvodában és itthon is rúgott, csípett, köpködött, harapott, húzta mások haját, dobá­lózott mindenfélével, szétpakolta a játékokat. Sikított, kiabált, nagy hisztiket és tiltako­zásokat rendezett…
  

• Légúti tünetek jelentkeztek rajta: orrfolyás, nátha, száraz vagy hurutos köhögés, stb.

• Délután vagy éjjel nyugtalanul aludt, felriadt, ágytisztasági balesetek történtek.
  

• Piros lett az egyik fél arca.
  

• Lágy és folyós székleteket, a „szokásos” furcsa, szúrós szagú hasmenéseket produkálta, amik kipirosították a bőrét is. (Vajon mit mutatna ki a vizsgálatuk? Elhalt patogén bél­flórát?) A mai napig emlékezetes az egyik este, amikor beadtam neki az esedékes nozó­da potenciát, utána 1 órát ült a bilin, kidobott magából 3 hasmenést, néhány napra megbolondult, majd 1 hét múlva megdicsérte az óvónéni, hogy még nem volt olyan, hogy együtt tornázott volna a gyerekekkel a tornaórán, de akkor igen. És azóta is torná­zik velük…

18 hónapos DTPa oltáskivezetés nyereségei: "képzelődéses" meglepetés változások

2017 április végére, testi állapotot, képességeket és általános rugalmasságot illetően össznépileg ilyeneket tapasztaltunk: 

• Az éjjeli izzadása és fogcsikorgatása teljesen megszűnt. Alvás közben már nem riadt fel és nem sikított, sőt, kuncogni, nevetgélni is szokott. Hajlandó lett felvenni a hálómel­lényt (takaróhelyettesítőt). Éjjelre is nagyrészt kialakult az ágytisztaság.

Átmeneti tünet felerősödés:
az érintett megbolondul
(freeimages /
scan-yourself-14359

• Egyre többfajta ételt megevett. A tej radikális megvonását is elég könnyen elfogadta.

• Reggel könnyen felkelt, az óvodába szívesen ment, ellenállás nélkül ment kezet mosni, néha már kérés nélkül is, magától. Hagyta, hogy fogkrémmel megmossuk a fogait, az óvodában is gyakorolta saját kezűleg a fogmosást. Hajlandóvá vált hordani mindenféle alsóneműt, és többnyire örömmel fogadott más, számára új ruhaneműket, lábbeliket, játékokat is. A kinőtt cipőt nem vette fel, jelezte, hogy nyomja az ujját. Vita nélkül be lehetett neki kapcsolni a biztonsági övet.
  

• TSMT-ben régebben a „végtelenségig” lehetett őt pörgetni a székkel, nem szédült; most már 1-2 perc után magától mondta, hogy „állj”.
  

• A közlekedésben egyik napról a másikra megtanult a pótkerekes kontrás biciklivel fékezni.
  

• Elkezdett firkálással rajzolni.
  

Szociális életet illetően:

• Érdekes új szavakat kezdett mondogatni, spontán körülbelül a duplájára nőtt az addig hosszú ideig stagnáló, 20 szóból álló szókincse. Elkezdett köszönni a számára szimpa­tikus embereknek: helló, felvette a kaputelefont. Odafigyelt arra, amit beszélünk egy­más között, és ha őt érdeklő téma volt, reagált rá, odajött, jelentkezett. Ha jó hír volt, ujjongott; a rossz hírnél kifejezte a csalódottságát. Az óvodából is visszajeleztek, hogy változott a beszéde. Az óvodás csoporttársainak nagy részét név alapján meg tudta mu­tatni az óvodás csoportképen, egy-kettőt közülük nevén is tudott nevezni.
  

• Sokkal együttműködőbb és türelmesebb lett. Képessé vált 5 percet várni hiszti nélkül innivalóra, DVD-re, mesét végighallgatni. Az óvodában aktívan közreműködött a terí­tésben, ágyazásban; itthon például a főzésben, és azt és úgy csinálta, amit és ahogy kértünk tőle. Bekapcsolódott a dadusnénivel való körjátékba. Megmutatta az új cipőjét az óvónéninek. Sírt egy csoporttársa után, amikor az hazament. Kezet fogott ismerős és számára szimpatikus felnőtt férfiakkal, pacsizott a csoporttársaival. Elkezdtük úszni hordani, ahol nagyrészt együttműködött az oktatóval, nagy problémát nem láttak.
  

Haverokkal az igazi az élet
(freeimages / childs-1251269)


• Járdán, utcán figyelte a környezetét, szükség esetén elengedte az embereket, autókat, félreállt. Biciklizés közben most már ő kiabálta, amikor autó jött, és félre kellett állni, hogy „autó!”. Ha megkértük, hogy menjen be egy számára ismert helyre és hívja ki a testvérét, megértette és megtette. Nem szaladt el az épület másik végébe és vissza, nem gázolt át mindenkin. Vásárláskor a boltban nem randalírozott, hanem segített vinni a kosarat és pakolni. Ha azt mondtam neki, hogy „tornaóra lesz”, elővette a tornacipőt. Amikor szánkót látott az utcán, és mondtam, hogy lehozzuk a mienket padlásról – ha­zaérve rámutatott a padlásfeljáróra. A testvérét olykor piszkálta, és hadakoztak egy­mással, de annak szinte mindig volt előzménye (a testvére előtte piszkálta őt).
  

• Szeretett egyedül játszani, főleg a fasínes vonattal, amiből egyre bonyolultabb elágazá­sokat épített, és egyre több részletre odafigyelt (pl. állomásépület, jelzőlámpák, fák a sínek mellett). Emellett például azt is szerette, amikor hangosbemondós vonatozósat játszottunk: egymás után bemondtam az állomások nevét és a vonaton elhangzó szoká­sos tájékoztatókat, ő ennek megfelelően gurította a szerelvényt.

 

Mennyi mindent veszít az az érintett, aki ezekről lemarad…

Itt a kezelés megmutatja a tünetek okozóját. Az, hogy ezek a "véletlen" változások az oltási nozóda használata során jöttek elő, azt jelenti, hogy anno az oltás váltotta ki ezeket a problémákat, de legalábbis volt hozzájuk köze...

Utóirat: konkrétan emlékszem rá, amikor ezt az oltást anno megkapta. Április végén történt, ovis ünnepségre kellett mennem a testvérével, őt pedig addig beadtam az általa már jól ismert és szeretett családi napközibe. A kb. 2 óra alatt, amíg ott volt, végig az egyik gondozó vállán feküdt. Nagyon rosszul érezte magát, láz és minden más tünet nélkül... szegényért megszakadt a szívem. Nem vittem vissza az oltóorvoshoz, az oltások szent tehén jellegének tudatában úgysem tudott volna vele érdemben mit kezdeni, úgyis mindent tagadott volna, és /vagy csak tovább rontott volna a helyzeten a tünetelnyomó félrekezeléseivel. Reméltem, hogy megoldom, megoldjuk. Pár nappal később kiderült, hogy ráoltottak nála az intenzív fogzásra... Nem egy, hanem egyszerre 3 (!) foga bújt ki. Ezért nem lehetett elég az alap nozóda, amit adtam neki. Ha ismerjük a Hagyományos Kínai Orvoslást, megérthetjük, miért nem szerencsés dolog ráoltani sem a fogzásra, sem a növekedési ugrásra...

 

KATT A KÉPRE! Glutation krém: lehetőség, szelíd segítség
a toxinkiürítés támogatására

 

 

 

KATT A KÉPRE! Megfelelő magnéziumpótlás nélkül
nincs eredményes toxinkivezetés!
A bőrről pedig sérült emésztőrendszer esetén is felszívódik
a magnézium!