Súlyos (SNI) autizmus kezelése homeopátiával: "placebó, átverés, szélhámosság"? Kezelés #1

Kulcscsont törés - nem lehet mozgatni,
tornáztatni! (saját fotó)

Tehát a mi történetünkben ott tartottam, hogy amikor „alvásbaleseti” sérülés miatt néhány hétig nem lehetett mozgásos kezelésben részesíteni a súlyos (SNI) autisztikus gyerekemet, elmentünk egy „szemfényvesztő placebó” szakemberhez… Ezzel igazán nincs sok vesztenivalónk! Egyedül a tüneteket veszíthetjük el! (2016 februárját írjuk.)

Alázat, fölézet, mellézet – és az emberi lény pszichéje

Már azzal, hogy elmentünk, és jobban megismertem ezt a módszert és a homeopatát, a szívemről egy egész Himalája esett le. Végre egy hely, ahol nem kell tartani semmitől, ahol nem néznek hülyének, ahol nem nevetnek ki semmiért, ahol nem felsőbbrendűséggel közelítenek meg! Ahol igazán emberszámba vesznek és partnerként kezelnek! Ahol minden infót meghallgatnak, ahol mindenről lehet beszélni, mert minden apró információ fontos lehet a kezeléshez. Huh.

A homeopata, bár nem gyerekekre van szakosodva, fel van készülve az ő fogadásukra is barátságos játszósarokkal. Emellett emberileg is igazán jól kezeli a kis vadócot. Az első alkalommal itt is elkezdődik a randalírozás… amit szelíd, de nagyon határozott terelgetéssel elsimít! Én pedig, amikor már reflexből ugrok, hogy megvédjem a helyet a töréstől-zúzástól-szétdobálástól-szétszedéstől-összekarcolástól, és a delikvenst az összeforrásban levő kulcscsontja elmozdulásától, le vagyok ültetve: „Anyuka, maradjon veszteg, majd én!”. Mert ugye eközben is figyeli a gyerek viselkedését, ez információhordozó a számára… Hű de furcsa ez nekem!

Homeopata vagy homeopátiás szerek? Melyik hogyan (nem) hat?

Az a megtiszteltetés ért, hogy a cikket a hozzájárulásommal a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület átvette a saját weboldalára. Ezért a tartalomduplikáció elkerülése érdekében innen töröltem.

A cikk új linkje: http://homeopata.hu/hu/content/sni-autizmus-kezelese-homeopatiaval-placebo-atveres-szelhamossag

PDF-ben is elolvasható itt: https://drive.google.com/open?id=0B6X7oZJSLcTwQzlCYWtxWHlQNnc

21. századi kockulás? Súlyos (SNI) autizmus számítógép közelében

SNI autizmus számítógép használat után:
fejtisztítás a Természet
lágy ölén (saját fotó)

Ez az írás azután készül, miután, nyár lévén, az egész délelőttöt az új városi (dunai) szabadstrandon töltöttem a két gyerekemmel. Nagyon kellemesre alakították ki, gyerekek is megtalálnak sok mindent, a lábáztatáson kívül is, amit élvezni tudnak: széles, kövezett sétányt gurulós közlekedéshez, játszóteret, lábreflexológiás kavicsos folyópartot, stb. A volt súlyos (SNI) autisztikus gyerekemnek annyira tetszett a hely, hogy több ott töltött óra után sem akart onnan eljönni. Ígérgetéssel és trükkökkel tudtam csak elcsalni (hogy holnap is jövünk, és hogy megyünk játékboltba - ami igaz is volt, én nem verem át őt, mert akkor oda a bizalom), mert hisztizett.

Tehát adott egy (volt) általános egyensúlyzavaros, súlyos (SNI) autista mindenféle függőségekre hajlamos gyerek… Aki itthon azért most is tölt némi időt elektronikus kütyük társaságában, azaz valamennyire technika: számítógép és okostelefon függő… És mégsem akar eljönni a Természet lágy öléről. Ki érti ezt? Függő lett a Természettől?

Baj van a gyerekekkel? Avagy az orvos látja-e a fától az erdőt?

Nemrégiben olvastam egy cikket, amire már utaltam két írásban is: egy orvosnő a súlyos (SNI) autista viselkedészavar kiváltó okát a túl sok technikahasználatban látja… Nem mondom, hogy nem lehet hozzá köze, hogy nem lehet súlyosbító tényező, de ő észrevett egy részt az egészből, és az alapján általánosít és messzemenően találgat! Avagy kinek, minek a nyakába varrjuk a viselkedészavarok tüneteit, a súlyos (SNI) autizmust? Eddig hivatalos tünetelnyomó betegségügyes körökben érdekes módon a géneket (6 generációra visszamenőleg), várandósság alatti lázat, „fertőzést” (vírus túlburjánzást) és társait okolták a viselkedészavarok, a súlyos (SNI) autizmus tünetek kialakulása miatt. Most megvan az új bűnbak: a modern technika?

Baj van a gyerekekkel? Csak nehogy a saját házunk táján kelljen körülnézni és söprögetni…

Vicces buli habbal? Ilyen az élet, ha van súlyos (SNI) autista a családban

SNI autista a családban =
folyamatos sérülés- és
halálveszély (freeimages /
bungee-jump-1436417)

Avagy milyen egy súlyos (SNI) autistával a hétköznapi élet? Már írtam róla ezt-azt, mivel ugye van benne némi saját szemes, füles, orros, bőrös, … (érzéki csalódásos tudormánytalan) tapasztalatom… De még mindig sok erről a rózsaszín tévhit. Vannak, akik szerint a súlyos (SNI) autizmus egyenesen vicces buli habbal, és nem megismerhető / nincs is oka. Csak úgy poénból van, kizárólag genetika és hasonlók. Ezért nem szükséges az igazi (érzéki csalódásos tudormánytalan) okait kideríteni, és minden nem ártalmas lehetőséget megragadni, hogy változtassunk rajta…

Igen, a súlyos (SNI) autizmus valóban vicces buli habbal, ha a szülő szeret hamar teljesen leamortizálódni és hamar befejezni ezen életét; és/vagy hagyni, hogy természetes félelemérzet hiányában a gyereke az első autó elé kiugorjon ... Vagy éppen leugorjon, lessen az erkélyről, aztán pedig gyászolni és börtönbe kerülni. Abszurd gondolatok? Pedig sajnos ez valóság. Ezért most jöjjön újra egy kis érzéki csalódásos tudormánytalan kijózanító realitás a súlyos (SNI) autizmusról - két érdekes összefoglaló, eszmefuttatás, amik nem az én elszállt fantáziám szüleményei.

Súlyos (SNI) autizmus teóriák: érdekes őrült városi legendák a köztudatban

A Facebookon találtam egy zseniális angol összefoglalót, amiből kiírtam és lefordítottam néhány, a súlyos (SNI) autizmusra vonatkozó, abszurd érdekességet. A teljes cikk PDF-ben:

Súlyos (SNI) autizmus kezelés tünetelnyomó tudormányosan és tudormánytalanul

A sok hivatalos betegségügyi tünetelnyomó tudormánytalan okfejtés után időben visszatérek ahhoz, hogy nálunk mi volt tapasztalható az én saját "szemfényvesztő placebó" érzékszerveimmel, miután a kisebbik gyerekemnél az ő 3 éves korában valószínűsítették a súlyos (SNI) autizmust.

Fél év kutatás, szemfényvesztő placebó súlyos (SNI) autizmus kezelés

A gyermekfejlesztő szervezet megrázó vizsgálata után kezembe került a GAP szindróma című könyv, elolvastam, elgondolkodtam rajta, próbáltam alkalmazni. Nem nagyon sikerült.

Egy alkalommal 2 egymást követő napon "szemfényvesztő placebó" kezeléseken vettem részt a holisztikus egészségszakember barátaim körében. Ezek néhány napra kitörlik az ember fejéből a zavaró „háttérzajt”; ha rendszeresen végezzük őket, sokkal stresszmentesebbé válhatunk, mint nélkülük. Miután hazaértem a második napon, bementem WC-re, és a legnagyobb meglepetésemre a súlyos (SNI) autista gyerekem utánam jött, mutatta, hogy vegyem le róla a pelenkát, ráült a bilire és belepisilt... Egyik pillanatról a másikra!

Hoppá! Vajon képzelődtem? Persze ez tudormányos véletlen egybeesés...

Mivel sajnos számomra bonyolult volt a házi feladat, amit a kineziológus előírt, nem sikerült megcsinálnom – ennek a számlájára írom, hogy ez a változás nem bizonyult tartósnak.

Wow! Mindenesetre megvan, merre érdemes mennünk. A már sokszor bizonyított kiegészítő (holisztikus, multidiszciplináris, integratív, ...) medicina felé! Most is! Igaz, mást kell találni, ebben a témában nem ez a mi fő utunk. Lehet, hogy kiegészítőnek jó lesz. És itt is érvényes: probléma van a gyerekkel, foglalkozz a szülővel (is)!

Súlyos (SNI) autista gyermek
hivatalos betegségügyi
tünetelnyomó tudormányos
kezelése: hintáztatós mozgatás
(freeimages / swing-1543758)

Tudormányos sorstársak, betegségügyi tünetelnyomó tudormánytalan bogár a fülbe

2016 januárjában elkeveredtünk egy hivatalos mozgás-szakemberhez, akihez először nem akartam elmenni, mert az a hivatalos tünetelnyomó betegségügyes gyerek-betegségügyes irányított hozzá, aki jelentős stresszor volt az életünkben. Aztán mégis nála kötöttünk ki, mert más jellegű szakmai kérdésem volt hozzá.

A mozgásszakember ránézett a gyerekemre, és kijelentette, hogy neki 2 db hasonlóan zavart súlyos (SNI) autista gyereke van, és hivatalos mozgásos kezeléssel próbálja őket fejleszteni…

Húha! Ennek fele sem tréfa...

És a beszélgetésünk során úgy mellékesen megemlítette: nem tudja, mi van az oltásokban, de azt konkrétan megfigyelte, hogy az egyik gyerekének a beszédfejlődése a 15 hónapos szurka után akadt el. Addig szépen fejlődött a beszéde, onnantól kezdve pedig visszafejlődött...

Még nagyobb húha! Ő is képzelődött vajon? Tudormányos véletlen egybeesés? Ezt nem mondja komolyan!

Rendben, akárhogy is van, induljunk el valahogy, megtanította nekünk a mozgásos kezelést.

Baj van az orvosokkal? Súlyos (SNI) autista gyerekek kongatják a vészharangot 2. A stresszorok

Itt is nagyon meredek, "szemfényvesztő placebó", elszállt fantáziás okfejtés következik. Lehetséges, hogy valaki rosszul lesz tőle, például csillapíthatatlan röhögőgörcsöt kap. A tünetelnyomó betegségügyi mentők telefonszáma erre az esetre 104, a sárga házét sajnos nem tudom.

Mivel az előző írás túl hosszú lett volna, a nem kézzel fogható (Hahnemann - Hamer – Hans Selye - féle stresszreakció típusú) hivatalos tünetelnyomó betegségügyi invazív ártalmakat különszedtem.

Hiteles(nek tűnő) stresszorok, veséig hatoló stresszreakciók

Juj, mi lesz, ha nem hallgatunk rá
MINDIG, MINDENKOR!
Megbetegszünk, meghalunk!
(freeimages / surgeon-3-1504757)

A következőkben valójában nem invazív beavatkozásokat fogok részletezni, mégis az invazívak közé sorolom őket. Ugyanis, ami egy fehér köpenyestől hangzik el, az körülbelül 10X olyan intenzíven bemegy az emberek 80%-ának az elméjébe, mint amit egy „laikus” terjeszt. 10X akkora nyomatéka van, maga a Szentírás. Akkor is, ha jó meglátás, de akkor is, ha köze nincs a valósághoz. (Ezért ennek az írásnak az is lehetne a címe, hogy „Baj van a szülőkkel...”, mert elsősorban nem a testük üzeneteire, a természetes - megfoghatatlan - ösztöneikre hallgatnak, hanem a hivatalos tünetelnyomó betegségügyes fehér köpenyre.) Mert mindig minden fehér köpenyes segíteni akar, és ha X évig tanult, akkor mindig mindegyik egészen biztosan 100%-osan érti a az emberi lény működését. (Ez a megértés vajon van legalább 20%? - természetesen nagy tisztelet a kivételnek.) És ha az általános egyensúlyából kiesett kliensnek van egy kis „szemfényvesztő” egészséges önmegfigyelő képessége, ösztöne, és a lelke mélyén érzi, hogy neki személy szerint mire lenne szüksége az egyensúlya visszaállításához (például másra, mint amit az hivatalos tünetelnyomó betegségügyes fehér köpeny a hivatalos tünetelnyomó betegségügyes tankönyvből tanult), akkor még ez az ellentmondás is zavarómező lesz neki. Szépen becsavarodik tőle! Selye János professzor az ilyeneket stresszornak hívja.

Vizsgálat sokk, diagnózis sokk, prognózis sokk, kezelés sokk

Baj van az orvosokkal? Súlyos (SNI) autista gyerekek kongatják a vészharangot 1. A kémia

Összegezve az eddigieket: a mindennapi életünkben vannak nem invazív epigenetikus ártalmak, amik alapot adhatnak az súlyos (SNI) autizmus kialakulásának... Ezek kétfélék lehetnek: kézzel foghatók (részletek Epigenetikus autista zavar „kórokozók”: a 21. századi szemétdombunk? címmel) és kézzel nem foghatók (részletek Súlyos SNI autizmus okai: hétköznapi „hókuszkókuszok”, stresszreakciók? címmel).

A legrosszabb dolog a világon az, amikor a hülyeség szorgalommal párosul

20% tudás, 100% önbizalom,
beavatkozás, eredmény:
autista gyerekek? (freeimages /
intravenous-perfusion-1468057)

Figyelem. Most megint „szemfényvesztő placebó” okfejtés következik, ami az én saját szemes, füles, … józan paraszti eszes észleléseim szüleménye. Aki nem bírja elviselni, csukja be ezt az oldalt.

A nem invazív ártalmak mellett ott vannak az invazív ártalmak. Ezek többnyire a „fejlődő”, „nemes” célú hivatalos tünetelnyomó betegségügyi rendszer zavarómezőt generáló művi, hivatalos protokoll szerinti beavatkozásai az emberi lénybe. Ez az egyik legnagyobb súlyos (SNI) autizmus „kórokozó”. Szóval, vajon hány százalékát is ismeri a hivatalos tünetelnyomó betegségügy az emberi lény működésének? 20%-át? Mindenesetre ezen 20% alapján egyre többször és rendkívül magabiztosan piszkál bele szúrva, vágva, kémiai anyagokkal, génmódosítással, stb. Ezen 20%-ot ismerve az emberi lény valóban alapjában véve selejtesnek látszik, aki mindenféle krónikus, megváltoztathatatlan(nak tűnő) tüneteket (mint amilyen a súlyos (SNI) autizmus is) csinál magának. Mégpedig a genetika és/vagy „kórokozó” mikroorganizmusok, és/vagy ki tudja, mik közreműködésével… És ez a 20%-os ismeret meg is felel arra, hogy balesetek, mérgezések, vészhelyzetek esetén tünetelnyomó betegségügyi elsősegélyt lehessen nyújtani a kliensnek, újra össze lehessen rakni. Másra sajnos nem nagyon alkalmas.