2017. március 17., péntek

Autizmus genetika: alapok - különleges idegrendszer?

A „hivatalos, materialista tudományos, komoly” álláspont az autizmusról jelenleg az, hogy:

„Az autisztikus viselkedés gyógyítható, az (SNI viselkedészavaros) autizmus gyógyíthatatlan, mert utóbbi genetikus. Kedves szülő, törődjön bele, hogy ezen nem lehet érdemben változtatni, a gyereke lényegében ilyen vegetáló fog maradni. Menjenek haza. Fejleszteni fogják a gyereket, felírnak neki nyugtatót (= legális tudatmódosító szert), aztán majd lesz valami. Stb. stb.”

A legtöbb hivatalos, szakértő(nek tartott) író (SNI viselkedészavaros) autizmusról szóló cikkében is ez szerepel. Tegyük a szívünkre a kezünket: melyik az a szülő, aki egy ilyen kegyetlen, érzéketlen, determinált ítélet hallatán nem keseredik el jó mélyen, és nem lesz elégedetlen? Melyik az a szülő, aki a lelke mélyén nem érzi magát félresöpörve, becsapva, nem érez valamilyen ordító hiányosságot? Mennyivel emberségesebben, előremutatóbban, kevésbé lekezelően és kevésbé determinálóan hangzana például valami olyasmi (ami mellesleg valószínűleg közelebb is áll az igazsághoz), hogy:

"Kedves szülő, ezt a jelenséget mi még nem ismerjük eléggé, ezért nem nagyon tudunk vele mit kezdeni. De ettől még nem lehet teljesen kizárni, hogy mégiscsak gyógyítható. Tehát ne keseredjen el, hiszen ismeri a saját gyerekét, jobban, mint mi. Nyugodtan kutasson, keressen, tájékozódjon, és ha talál valamit, szívesen megvizsgáljuk. Dolgozzunk együtt a megismerésében"?

(Jah igen, egy "mezei" hétköznapi szülő ezt nem tudhatja. Mégis, honnan tudná? Nem is ő él a testében X éve, hanem a tudós kutató. A tudós a szülő szeme, füle, orra, ... Ezért ezt csak a naaaagy tudomány tudhatja. Ezért ha talál is valamit a szülő, ami esetleg változást hoz, az is hülyeség. Mert a gének...)
Autizmus genetika: mit is takar?
(freeimages / dna-3-1163478)

A géneknek ügyvédre van szükségük?

A gének érdekes dolgok a jelenlegi ember életében. Ha valamilyen tünetet nem sikerül tartósan megváltoztatni a hivatalos betegségügy keretein belül, általában a géneket okolják érte. Milyen jó nekünk, hogy vannak a gének, akik lehetnek általános bűnbakok az összes rejtélyes problémánkért. Tedd tönkre magadat, vagy hagyd, hogy tönkretegyenek, és fogd rá a génjeidre, hogy ők a selejtesek! Ne félj, nincs ügyvédjük, nem fogják kikérni maguknak.
Ez mind szép és jó, na de mi lesz például akkor, ha szélesebb körben kiderül: a gének működése, megnyilvánulása például környezeti befolyások folytán megváltozhat? Például ki és bekapcsolhatnak? Ez már a legújabb, holisztikus tudományos kutatások egyikének, az epigenetikának a körébe kalauzol el minket, az Amerikai Egyesült Államokba… Akkor aztán minden csúnyán borulni fog, és eljön az ideje a holisztikus keleti egészségkultúrának. De még mindig maradjuk egy kicsit az autizmus genetikánál.


Milyen fajta vizsgálatokat (NEM) végeznek el automatikusan minden érintett gyereken, amik alapján a genetikát lehet okolni az (SNI viselkedészavaros) autizmusért?

Protokollszerűen elvégzik:

  • Szemrevételezést: a viselkedési tüneteket vizsgálja különféle játékos viselkedési tesztekkel a nevelési tanácsadó, gyermekpszichológus, gyermekpszichiáter, … A megfelelő várakozási idő letelte után, vagy drága pénzekért…
  • Kérdőíves felmérést. Ebben jobb helyeken nemcsak a gyereket nézik meg, hanem az előzményeket, a környezetet, a szülőket, a rokonságot is. Ahogy nálunk a neves gyermekfejlesztési szervezet írásos teszttel próbálta felmérni, teljesen korrektül. Kérdés: ha a tesztből kiderülnek lehetséges okok, mit tudnak kezdeni az információkkal? Valójában szelíd és igazán hatékony blokkoldó eszközeik nincsenek ilyen helyeken ezek kiküszöbölésére, illetve erősen hiányosak. Csak a fejlesztés van.
  • Autizmus genetika vizsgálat:
    távdiagnózis jósgömbbel?
    (freeimages /
    crystal-ball-1191668)
  • Távdiagnózist: szemrevételezés nélkül, távolból megmondják, hogy mitől (nem) lehet egy gyerek (SNI viselkedészavaros) autista (pl. oltástól), mert a hivatalos tudomány hivatalosan (nem) ezt bizonyította eddig. Körülbelül ilyen megmondással működnek a TV-jósok…

Protokollszerűen NEM végzik el:

  • Alapos belgyógyászati és laborvizsgálatot. Részletes vérvizsgálat, széklet, vizelet, verejték (!). Nem nagyon tudok olyan gyerekről, akinél a belső flórát automatikusan megvizsgálták volna…
  • Genetikai vizsgálatot. Nem nagyon tudok olyan gyerekről, akinél a genetikát automatikusan megvizsgálták volna…
Ha ilyen a "komoly, tudományos alapú" betegségügyi vizsgálat, akkor milyen a komolytalan, materialista tudománytalan? Holisztikus körökben hallottam egy nagyon találó definíciót arról, hogy mi is az orvosi diagnózis: di-kettő, a-fosztóképző, gnózis-tudni. Vagyis ketten nem tudjuk, mi van: az orvos, meg én. Hát erre nagyon ráillik!

Az MTA milyen vonalon halad? Avagy a kutya vacsorája

A 2016. őszén tartott előadáson elhangzottak szerint a genetikai okok csak 30%-ot tesznek ki abban, hogy a súlyosan viselkedészavaros SNI autizmus kialakul, az összes többi környezeti hatás. Ami (szintén az MTA szerint) az anyát a várandósság alatt ért vírusfertőzés… (Nekem például valóban volt vírusos „fertőzésem” még az SNI autisztikus-hiperaktív kisebbik gyerekemmel való várandósságom leges-legelején... Amikor még azt sem tudtam, hogy ő már a hasamban van. Költői kérdés: vajon van-e már agya és idegrendszere egy körülbelül 2 hetes zigótának, amit egy vírusfertőzés lerombolhat? És hogy lehet az, hogy ezt leszámítva a gyerek mint a makk? Mindegy, egyelőre maradjunk még mindig a genetikánál.) Folyik a találgatás és az általánosítás.

Én addig is szeretnék egy kicsit a gének ügyvédje lenni. Van elképzelésem, megfigyelésem arra vonatkozóan, hogy mit takarhat az alap autizmus genetika…

Autizmus genetika alapok: különleges idegrendszer?

Autizmus genetika:
különleges idegrendszer?
(freeimages /
medical-abstract-swirls-3-1151072)
Egy pszichológus szerint minden élő faj, az ember egyedeinek is körülbelül 20%-a természetes módon különleges, a külső hatásokra sokkal érzékenyebb idegrendszerrel rendelkezik. Ennek a jelenségnek megvan a maga szerepe a fajfenntartásban. Ők a szuperérzékenyek, akik Elaine N Arontól kapták ezt a megnevezést a róluk írt könyvsorozatban.
Ide nagyon jól beleillenek az autizmushoz kapcsolódó jelenségek!
  • Befelé fordulás. Egy autistának (szuperérzékenynek?) a szociális készségei, képességei nem fejlődtek ki, e tekintetben hiány/zavar van. Ez alapján az introvertált / magának való emberek egy részét biztosan lehet autistának tekinteni. Ők sokszor szívesebben vannak egyedül, mint társaságban. Nem tudnak, nem akarnak a többi ember szemébe nézni, nem akarnak velük beszélgetni, barátkozni, csavarogni, bulizni, stb. És ez a „bezárt világ” lehet akár genetikai forrású, de lehet szimplán epigenetikai is: átvett rokonsági szokásokból / érzésekből / gondolkodásból, stb. fakadó is.
  • Kiemelkedő részképességek. Egy autista (szuperérzékeny?) valamiben gyakran átlag feletti képességekkel bír. Hiszen az idegrendszere beenged sokkal több ingert, amikből jobban, mélyebben tud tanulni, mint egy „hétköznapi” idegrendszerű ember!
  • Az általam „szelektív autizmusnak” nevezett élmény! A gyerekembe például egyes helyeken 3 ördög bújik, más helyeken pedig 3 angyal. A különleges idegrendszere valószínűleg érzékeli, veszi az „antennáival” az elektromágneses jeleket a környezetéből, hogy hol mi vár rá! Hogy hol hogyan kezelik, hol fogják bántani, hol szeretik és értik meg valóban őt, hol akarnak neki tényleg segíteni!
Fontos: amikor az ilyen egyedeknek betelik a külső érzékeléstankjuk, akár epigenetikus energiatoxinokkal és zavarómezőkkel is, amiket nem tudnak magukból kiüríteni, megzavarodhatnak és védekezésként még jobban befelé fordulhatnak...

Autizmus genetika: magának való szülők, SNI autisztikus gyerek?

Magának való szülő,
SNI autisztikus gyerek?
(freeimages / family-1421546)
Ami minket illet, a szuperérzékenység jeleit azonnal beazonosítottam a teljes családomon, magamon is, amint elolvastam a könyvet. Így már tudom egy lehetséges okát annak, miért vagyunk „ufók”. Ha visszatekintek a gyerekkoromra, ami az 1980-as években volt, én sem voltam sokáig kifejezett társasági lény. Elvoltam magamban. Általános iskolás első osztály után például egész nyáron ültem a szobában és olvastam. Az összes könyvet elolvastam, amit otthon találtam, meg is kaptam, hogy könyvmoly vagyok. De úgy hiányzott nekem a társaság, mint a vasorrú bábának a mágneses vihar. Ehhez nyilván az is hozzájárult, hogy a rokonságunkban, a torz vallásos neveltetésből is fakadóan jó sok tudat alatti szégyenérzés volt, amit természetesen begyűjtöttem! A szégyenérzés pedig azt is eredményezi, hogy az ember nem mindig tud mások szemébe nézni, mert abszolút minden, már a puszta léte miatt is szégyelli magát! Hoppá-hoppá, már itt is van egy lehetséges epigenetikus oka a szemkontaktus hiányának, amit az (SNI viselkedészavaros) autizmus egyik tünetének szoktak tekinteni… És a különleges, átlagon felüli részképességek is stimmelnek. Például fiatal nő létemre átláttam egy teljes multicéges számítógépes üzemviteli rendszer összefüggéseit a munkahelyen. Habár ez a tulajdonságom materialista tudománytalan hókuszpókusszal az asztro hátteremmel is megmagyarázható… (Ha még több materialista tudománytalan hókuszpókusz ezospirihumbugot akarok, azt mondom, hogy valószínűleg indigó gyereknek születtem, más hasonló társaim pedig például a kristály, szivárvány stb. generációhoz tartoznak.) És notórius bizonyítványgyűjtő „multipotenciális” vagyok: többféle dologhoz értek viszonylag mélyen: közgazdaságtanhoz, varráshoz, természetgyógyászathoz. A férjem, a gyerekeim apja is ezekhez hasonlóan működik.
Költői kérdés: hogyan lehetséges ilyen háttérrel, hogy mi pl. nem sikítozunk, és nem verjük a fejünket a falba, mint egy SNI viselkedészavaros autista?

Neked milyen észrevételeid vannak a leírtakhoz? Szeretettel várom a hozzászólásokba!


Folytatjuk a környezeti, epigenetikus hatásokkal!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése