2017. február 26., vasárnap

Így drogozza önmagát egy súlyos (SNI) autista teste? Avagy a GAP szindróma

Igen, tudom, a cím nagyon mellbevágó. Még hogy egy viselkedésproblémás (figyelemzavaros, súlyos, SNI, ...) autista gyerek drogos lenne? És hogy saját magát drogozza? Ledöbbentő. És ha tényleg így van?

Az előző írást a megjelenése óta még kiegészítettem egy mondattal, mert odakívánkozott a végére: Egy viselkedészavaros SNI gyerek bizonyos formában már most is kábítószer termelő és fogyasztó sajnos! Hogy ezt a kijelentésemet mire alapozom? Dr. Natasha Campbell-McBride neurológus-gasztroenterlógus könyvére, a GAP szindrómára, ami az emésztés és a pszichológia kapcsolatát írja le. Ezt a könyvet a gyerekem 1 éves korában ajánlották a figyelmembe, és teljesen"véletlenül" azelőtt két hónappal érkezett be az antikváriumba az előjegyzésemre, amikor kiderültek a súlyos autizmus tünetei... A tartalmát alapban nincs okom megkérdőjelezni, bár valószínűleg nem vonatkozik minden autistára. Hogy miért nincs?

Egy viselkedészavaros gyerek
sokszor úgy rohangál, mint egy
mérgezett egér (freeimages /
manchitas-1403509)

Először is, figyeljünk meg egy viselkedészavaros súlyos SNI gyereket

Éber szemmel, egészben nézve és népiesen megfogalmazva egy viselkedésproblémás, figyelemzavaros: hiperaktív (ADHD-s), autista (ASD-s), stb. SNI gyerek elég sokszor úgy rohangál, mint egy mérgezett egér. Van ebben a kifejezésben egy nyomra vezető kulcsszó: a mérgezett. És hogy miért célszerű először egészben megfigyelni őt? Mert a kicsi gyerekeken elsőként a viselkedésen látszik, hogy valamilyen problémája, zavara van (esetünkben ez stresszreakciós - idegi-elektromos jellegűnek tűnő zavar), hiszen ha nem beszél, ugyebár nem tudja az érzéseit sem elmondani. És ugye például azt sem tudja elmondani, ha fáj valamije valahol, maximum mutogat.

Másodszor: figyeljük meg, hogyan dolgozik a pszichiátria

2017. február 22., szerda

Gyermekviselkedés szakértő(?): gyermekpszichiáter és a nyugtatóhiány

Az emberi pszichével „hivatalosan” többfajta psziché-szakember foglalkozhat. Köztük a pszichológus és a pszichiáter - sokan nem ismerik e kettő közötti különbséget. Gyerekekkel értelemszerűen közülük is a gyerekekre szakosodottak dolgoznak.

  • A pszichológusok bölcsészek, főleg stresszkezelő beszélgetésre, életviteli tanácsadásra jogosultak.
  • A pszichiáterek orvosok, írhatnak fel receptre patikai pirulákat. És ezzel a jogukkal élnek is az esetek 90%-ában, és vissza is élnek, főleg, ha nem holisztikusan szemlélik a klienst. Felnőtteknél is, gyerekeknél is. Mert a hivatalos tünetelnyomó betegségügy nézőpontja szerint a mentális-lelki problémák mindig, mindenkinél „az agy genetikai eredetű, kémiai egyensúlyzavarai”. És ezeken a tüneteken nyugati (profitorientált) orvos(ság)tudormányosan egyedül a hiányzó kémiai anyag kívülről történő bevitelével lehet változtatni. Vajon ebből az következik, hogy egy figyelemzavaros, hiperaktív (ADHD-s) gyerek azért túlzottan eleven, egy súlyos (SNI) autista azért bezárkózott, mi felnőttek pedig azért érezzük magunkat olykor búskomornak (hivatalos leánykori nevén depressziósnak), idegesnek, feszültnek, pánikosnak, rossz alvónak, stb. mert krónikus antidepresszáns, nyugtató, altató, stb. hiányunk van? És ugye teljesen kizárható dolog, hogy az emberi test saját boszorkánykonyháját valahogy rá lehessen venni, hogy termeljen magának saját, természetes anyagot? Még akkor is, ha anatómiailag semmi akadálya nem lenne? Hiszen ott a mindent eldöntő, és atombiztosan bebetonozott genetika, ami az agy kémiai működését kizárólagosan vezérli? És mindig, mindenkinek a szervezete egész biztosan jól viseli azt az idegen anyagot a laboratórium kémcsöveiből? Nem kell elmenni a szedés elkezdése előtt például vizsgálatokra? Mert ugye a pszichiátriai legális tudatmódosító szerek (profitorientált) tünetelnyomó tudormányosan sokszor bevizsgáltak és maximálisan „veszélytelenek”? Szabadon lehet velük próbálkozni és kísérletezni. (Mengele is ezt vallotta...)

"Szemfényvesztő placebó" alapon, józan paraszti ésszel és ösztönösen ráérezve is veszélytelenek?

Pszichiátria, gyermekpszichiáter: én vagyok ferde, vagy a tükör görbe?

2017. február 10., péntek

A berendezés marad! Magatartászavar vizsgálata, a vélelmezett autizmus diagnózis

2015. október. Ekkor mentünk vizsgálatra a helyi, neves gyermekfejlesztő szervezethez, akiket ajánlottak nekünk, amíg bejutunk a nevelési tanácsadóba… Vagy esetleg tudják ők helyettesíteni is a nevelési tanácsadót, pedagógiai szakszolgálatot?

Magatartászavar vizsgálat: hosszas előkészületek

Amikor időpontot kértünk, előtte egy jó hosszú kérdőívet kell kitöltenem a gyerekről, az előzményeinkről. Ebben is, hasonlóan a gyermekpszichológushoz, szinte csak a zokniméretemet nem kérdezték meg. Sőt, nemcsak kérdőívet kellett kitöltenem, hanem részletes leírást, jellemzést is kellett írnom. És nemcsak nekem, hanem annak a gyermeknevelési intézménynek, az ott dolgozóknak is, ahová a gyerek járt. És még az összes eddigi olyan orvosi leletet is elkérték másolatban, ami érdemi információval szolgálhatott a vizsgálat mellé.

Phű, fárasztó dolog volt ennyi mindent összeszedni… De a gyermekéért az ember sok mindent megtesz.

2017. február 3., péntek

Viselkedési zavarok szakértői: az „elektromágneses” gyermekpszichológus

Egyszer, még évekkel ezelőtt, olyan 2005 környékén voltam Voll diagnosztikán, egy (orosz? ukrán? nem emlékszek pontosan) doktornőnél. (Ha esetleg még nem ismernéd: ez egy elektromos műszeres vizsgálat, ami az emberi testben az idegi elektromosság működését, áramlását, és annak elakadásait, zárlatait, biztosíték kicsapódásait vizsgálja.)

Hogy ez mekkora hókuszpókusz, áltudományos faxság, én nem hiszek benne!

A feszültség forrásai:
mikro-elektromágneses
vezetékek (freeimages /
accupuncture-model-1413026)

Igen, hatalmas hókuszpókusz, áltudományos faxság, én sem hiszek benne. Pontosan akkora hókuszpókusz, és áltudományos faxság, mint az, hogy óvatosnak kell lennünk a konnektorral, mert FESZÜLTSÉG van benne, és ha belenyúlunk, megráz az áram. :-) 

Természetes élettani alap tény, hogy az emberi test nagy részben sós vízből: elektrolitból áll, ami bizony vezeti az áramot. Ha hiszünk benne, ha nem. És az idegrendszerünk is elektromos ingerületekkel működik. Mert ez Természeti Törvény, fizika, biológia! És mivel minden elektrolit folyadék (vér, nyiroknedv, stb.) rendezetten, erekben kering bennünk, és az idegrendszerünknek is megvan a maga kiépített hálózati rendszere, nagyjából kizárható, hogy az elektromos áram rendezetlenül össze-vissza keringjen. 

Ezért az idegi-elektromos energiát vezető „drótjaink” is léteznek a testünkben, amiket a kínaiak meridiánoknak hívnak. Ezt nem unalmukban és jó dolgukban találták ki a ferde szemű barátaink, hiszen megfelelő műszerrel és hozzáértő módon ki is lehet mérni a vezetékek helyét, működését. Hasonlóan, ahogy EKG-val a szív, EEG-vel pedig az agy elektromos működését… A meridiánok működésén keresztül pedig a szerveink állapotára és a szervezet energiatoxinos, zavarómezős (pl. nehézfémes) terheltségére is lehet következtetni. Mert akkor nem olyan a vezetőképessége...

És milyen érdekes, hogy az érzelmi ingadozást, az idegességet, az aggódást, a nyugtalanságot, a stresszt, a szorongást és a hasonló lelki jelenségeket az embernél is nevezik FESZÜLTSÉGNEK is. :-)

Hogy hogyan jön ehhez a gyermekpszichológus? Mindjárt kiderül, ígérem.