Autista gyermek az iskolában, általános 1. osztály 2. félév: alakul a molekula – kezelés #20

2020 elején tartunk az öngyógyulási - felzárkózási történetben. Túléltük az első osztály első félévét. Indulásnak egy kis mazsolázás az első félév végi hivatalos dokumentumokból. Ebből lesz egy kis rálátás, hogy a komplex integratív oki kezelés után – közben a már csak enyhén autista gyermek az iskolában hogyan tud működni.

ADHD: most akkor van, vagy nincs? Összevissza kavarodás

Újabban akadt némi bizonytalanság a tekintetben, hogy mi a helyzet a figyelemzavaros hiperaktivitással (ADHD-val) az érintettnél. Még az első félév vége előtt esedékes volt a következő hivatalos diagnosztizáló pszichológusi felülvizsgálat. A pszichológus a fülvizsgálókhoz hasonlóan észrevételezte, hogy nem tudja, mit csinálunk ezzel a gyerekkel, de nagyon szépen alakul. ADHD szerinte alig van már, de ezt majd külön megvizsgálja majd tavasszal, ha igényeljük. És ha tényleg nincs, leveszik a diagnózist… És ha az autizmus is tovább fog tisztulni, pl. a beszéd fejlődik, azt a diagnózist is módosítani kell majd. Lehet, hogy asperger kódot fog helyette kapni. (Habár szerintem ez csak alibi lenne, hogy maradjon valami, nehogy le kelljen venni teljesen a diagnózist. Nehogy kiderüljön, hogy habár a tünetelnyomó jellegű beavatkozók igazitudormányos nemfaxságai nem működnek, de egy súlyos (SNI) autista gyerek a megfelelő módokon – kezeléssel - kíséréssel, „áltudományos faxságokkal” mégiscsak meg-öngyógyulhat…)

Autista gyermek az iskolában -
olvasástanulás Meixner módszerrel
(saját fotó)

Ezzel szemben az alapozó tornát tartó fejlesztő pedagógus azt jelezte nekem, hogy ő látott már ADHD-s gyerekeket, szerinte a delikvens nem ADHD-s, sosem volt az… Oké, nem látta, hogy milyen volt 2-3 évvel ezelőtt, de például az alapozó tornában ekkor kimondottan rugalmas volt és pontosan csinált mindent.

Mindenesetre éljen a szakemberek egyetértése! Sikerült őket jól megzavarnunk?

Első félév végi tanítói visszajelzés, értékelés – autista gyermek az iskolában

Válogatok belőle, csak a fejlesztendő témákat – azaz, ami jól ment, azt kihagyom.

Magyarból kisebb hibák voltak a tanult betűk felismerésében és megnevezésében, szövegértésben, képek nevének leírásánál, tollbamondásnál, vonalvezetésnél. Matekból kevés hiba volt az összeadások és kivonások 10-es számkörben végzésénél, a számok bontásánál. Feladat megoldási tempója lassú, órai teljesítménye hullámzó volt. Az eszközökkel: korong, pálcika, színes rúd - inkább játszott, nem tevékenykedett velük. Énekből a dalokat nem mindig énekelte szívesen, gyakran befogta a fülét (pedig ugye az idült savós középfülgyulladása már elmúlt…). Időnként zaklatottabb volt a lelkiállapota, ilyenkor hangokra érzékenyen reagált. Kevés hiba akadt a tanult ritmusértékek, ritmusképletek felismerésében. Technikából bizonytalan volt az eszközhasználata, munkadarabjai esztétikai szempontból kifogásolhatók voltak. Gyógypedagógiából fejlesztendő volt a szem-kéz koordináció, a Gestalt-látás, alakállandóság, alak-háttér, térbeli helyzet.

Összességében szépen beilleszkedett a közösségbe, társaival kereste a kapcsolatot. Voltak időszakok, amikor csendesen elvonult és magában játszott, ilyenkor hangokat adott, elmélyülten magába zárkózott.

Autista gyermek integrálása, általános iskola 1. osztály 1. félév: rezeg a léc – kezelés #19

Az előzőekben azt írtam, hogy nem nagyon van dokumentációm az iskolás évekről. A jegyzeteim egy részét egyébként is valóban elnyelte a technika garázdálkodó ördöge. Találtam viszont máshol, másmilyen jegyzeteket, pedagógiai és fejlesztős jellegűeket, tehát mégiscsak tudok mire támaszkodni a már csak enyhén autista gyermek integrálása bemutatásában.

Tehát ott tartok, hogy elérkezett 2019 szeptembere, és a beintegrálás a normál iskolába. Amire évek óta készültünk. Az érintett éppen betöltötte a 7. életévét.

Az első napokban, hetekben nagyon izgultam, sok volt a kihívás. Rezgett a léc, vártam, hogy mikor hívnak fel, hogy nem bírnak a gyerekkel. Már az első nap reggelén is, az évnyitós tömegben ugye meg kellett keresni a még nagyrészt ismeretlen osztályt. Ez sima idegrendszerrel sem egyszerű se elsősnek, se szülőnek. Szerencsére a tanítók és a feliratos táblák támpontot jelentettek; és nálunk az is, hogy az iskolát már ismertük a nagyobbik, neurotipikus gyerekem révén. Csak az első héten lehetett bekísérni az elsősöket az iskola épületébe, utána a szülőknek a főbejáratnál kellett a gyerekeiktől elbúcsúzniuk. Így működik ez az iskola a tömeg és a káosz csökkentése érdekében. Tehát a delikvensnek a lelkére kellett kötnöm, hogy amíg még nem ismeri meg jobban az osztálytársait, mindig a tanítóit keresse. Ez szerencsére sikerült is neki. És a fülbefogó angyal osztálytanítónk mindig megmentette a helyzetet. 

Lemaradások behozása, kommunikáció fejlesztése és finomhangolása… autista gyermek integrálása

Autista gyermek integrálása:
a matek jól megy (saját fotó)

Mivel ugye ekkor még csak 2 éve, 5 éves korában indult meg az érintett beszédfejlődése, be kellett vele hozni a kommunikációs lemaradást. Sok mindent meg kellett szoknia, tanulnia, hogy el tudja mondani, hogy mi zavarja, mit nem tud, és tudjon kérdezni. Sokat kérdezgettük őt, hogy mi jár a fejében, mi az, ami bonyolult, sok és nehéz neki. Sokat beszélgettünk vele arról, hogy hogyan működik az iskolás élet. 

Sokszor sokáig kereste a megfelelő szavakat, és hangosan beszélt, nem tudta szabályozni a hangerőt beszéd és játék közben. Sokat vissza is kérdezett. Beszédét sokan még nehezen értették, sok volt a hanghiba. Beszédkésztetése akkor is nagy volt, most is az, felnőttekkel, társakkal könnyen létesít kapcsolatot, közvetlen. Konfliktushelyzetei abból adódtak, hogy bizonyos szituációkat, játékok szabályait akkor még nem jól értelmezte.

Koncentrálóképesség, kudarctűrés, feladattartás erősítése

Gyorsan megjegyezte a megjegyezni valókat, de az első két évben csak nehezen és csak rövid ideig tudott figyelni a tanórákon. Olvasásban már az első héten tanultak 2 betűt, azokat egy reklámújság címlapján megmutatva fel is ismerte. Az első olvasási kísérletnél hibátlanul olvasott, viszont a másodiknál már „nem tudom” volt a reakciója, teljes rövidzárlattal…

Autizmus integráció: komplex integratív oki kezelés után könnyebb – kezelés #18

Most már külön keresgélnem kell a jegyzeteket, mert az iskolás éveket nem dokumentáltam olyan részletesen, mint az óvodát. Szerencsére sokkal kevésbé volt mit; komplex integratív kúrákat ekkor már nem folyamatosan kapott a delikvens, hanem időszakosan, szükség szerint. Főleg az elején. Az idegrendszere nagy része ki volt tisztítva a nem oda való zavarómezőktől. És már nem annyira anatómiai - élettani megfigyelések jöttek, sokkal inkább pedagógiai jellegűek; amik nem az én kompetenciáim. Így támaszkodok a hivatalos dokumentumokra: szakvéleményekre, pedagógiai jellemzésekre az autizmus integrációt illetően.

Autizmus integráció: megy a nagycsoportos
vonat az iskolába (saját fotó, óvodás ballagási
faliújság)

A lényeg, hogy 3-4 év alatt az érintett tulajdonképpen szép fokozatosan és mondhatni teljesen behozta a lemaradást és felzárkózott az osztálytársaihoz. 2024-ben már jó ideje ír, olvas, számol, rajzol, barátkozik. Annak ellenére, hogy az eddigi évek nem voltak teljesen zökkenőmentesek az oktatásban, tekintetbe véve a sok karantént... Furcsaságok továbbra is fennállnak nála, de már nem zavaróak, illetve sokszor mulatságosak. Egyik furcsaság például az emberi kapcsolatteremtést illetően látszik: ő nem zárkózott, hanem mindenkivel barátkozik, ha kell, ha nem; és ezt nagyon kedvesen és felnőttes szóhasználattal teszi. Ez pedig a legtöbb embernek mosolyt csal az arcára.

Autizmus integráció: beintegráló nevelési tanácsadós szakértői vélemény 2019 áprilisából 

Picit korábbról, mint ahogy az idült savós középfülgyulladás műtét nélkül megoldódott volna. Mazsolázok belőle. 

• Megállapítás: átlagos övezetbe eső intellektusú. Minőségi eltérések tapasztalhatók a reciprok szociális interakciók, a kommunikáció és a rugalmas viselkedésszervezés területén.

• Megfelelő: egyedül vállalta a vizsgálati helyzetet, együttműködő volt és kapcsolatba vonható. Igényelte a visszajelzést, pozitív megerősítést. Motivált volt a feladatvégzésre. Családi kapcsolatokkal tisztában volt. Mennyiségeket dobókockáról felismerte, több-kevesebb-ugyanannyi fogalmát értette, feladatlapon írásban is megfelelően jelölte.

• Fejlesztendők: beszédét nehezebben értették, még sok hanghibája volt. A vizsgálat során folyamatosan mozgott. Képességprofilja szórt képet mutatott, munkamemóriája gyenge volt. Teljesítménye a feladatok számának növekedésével, illetve a vizsgálati idő előrehaladtával romlott, figyelemkoncentrációs nehézsége volt valószínűsíthető. Időbeli tájékozódása bizonytalanul működött. Első hang leválasztása részben volt sikeres. Szótagolós feladat elvégzése nem sikerült. Tükörképet azonosnak látta. Képsorban első és utolsó kép megtalálása problémás volt. Sematikus rajzolásban ábramásolása csak részben sikerült.

Természetesen mindezekből kifolyólag előírtak mindenféle iskolai fejlesztést, amit ilyenkor elő szoktak írni, autizmusra is és ADHD-ra (aktivitási és figyelemzavarra) is. Köztük az eddig kapott hasonszervi szenzoros torna folytatását. Ebből végül Alapozó terápia lett, az iskola ezt tudta biztosítani. Ráadásul az egyik osztálytanító (a fülbefogó angyalunk - mint kiderült, az ő osztályába került a delikvens...) által. Ez is teljesen megfelel.

Savós fülgyulladás műtét nélkül megoldva? Tünetelnyomó jellegű kezeléssel lehetetlen – kezelés #17

2019. nyár elején járok a történetünkben, az integrált normál iskolás indulás előtt 3 hónappal. Épp egy különleges fül-öngyógyulást támogató kúra közepette voltunk. ReCovering Hand craniosacralis „masszázzsal” és reiki szerű testkezelős biomelegítéssel, ezek testi távolhatását is kihasználva, a vese esetleges öngyógyulását is segítve üzentünk hadat a maradék idült savós középfülgyulladásnak és túlhallásnak (hiperakuzisnak). Mivel nem akartam invazív tünetelnyomó jellegű orvosi szenvedtetésnek kitenni az érintettet, meg kellett próbálni a savós fülgyulladás műtét nélküli megoldását.

2019. július elején újra el kellett mennünk a gyermekkórházba fül-orr-gégészeti kontrollvizsgálatra, más miatt (a maradék beszédakadályok feloldása érdekében nyelvfék ellenőrzés, hogy jól sikerült-e felmetszeni néhány hónapos korban… - egyébként nincs vele további teendő). És ha már ott voltunk, megnézték a rakoncátlan füleket is.

A vizsgálók legelőször azt kérdezték, hogy mit csinálunk ezzel a gyerekkel, hogy ilyen együttműködően felmászott a vizsgálóasztalra. (Súlyos SNI) autistákra ugye ez nem jellemző.

Savós középfülgyulladás műtét nélkül elmúlt,
és még a hallás is tovább javult,
a decibeltartomány nőtt (saját fotó)

(Hát, régebben, néhány éve ő se mászott ám fel így, hajjaj… Itt a rendelőben nagyjából kő kövön nem maradt volna most, ha nem vittük volna végig azon az embert próbáló folyamaton, amin végigvittük.) Mondtam nekik, hogy Dr. Tinus Smits elvei szerint kezeljük. Ó, ők ezt még nem ismerik. Hogy is kell írni a nevet? Betűzzem le. Lebetűztem. Felírták. Utánanéznek. 

Nahát! Ezt nem gondoltam volna, megint jól megleptek itt engem! Ezek szerint ők is nyitottak az „áltudományos faxságra”, a hatásos és nem ártalmas, természetes élettani működést helyrehozó – segítő, kiegyensúlyozó kezelésekre, érdekli őket… És nem harapják le érte a fejemet, mint ahogy a régi, rendelősárkány házi gyerekorvosunk tette. (Tényleg nem vagyok egyedül!)

Savós fülgyulladás műtét nélkül: mégiscsak működik a komplex integratív „áltudományos faxság” (?)

Már a fülvizsgálat közben éreztem egy olyan hangulatot a levegőben, hogy tetszik nekik a látvány, nincs itt semmi látnivaló kéremszépen, minek hozta ezt a gyereket ide?

Komplex túlhallás terápia: talpmasszázs, lábfürdők, rövid tarkóizmok? – kezelés #16

Legutóbb ott tartottam a történetünkben, hogy 2019 elején normál integrált iskolába készültünk. Az érintett ekkor is folyamatosan kapta az aktuális állapotára a komplex integratív oki kezelést (ahogy a legújabb hallomásom szerint a tudormányos tünetelnyomó jellegű beavatkozói körökben nevezik: „áltudományos faxságot”). Emellett hasonszervi szenzoros tornára is járt. Az iskolaérettség gőzerővel alakult, de még akadtak kellemetlenségek, megoldandó feladatok. Ezek egyike voltak a maradék fülműködési zavarok, amik egy zajos iskolában nagyon rosszak és fájdalmasak tudnak lenni. Tehát szükséges volt egy eddiginél intenzívebb túlhallás terápia.

Az eddig alkalmazott homeopátia alapú öngyógyulás támogatás végtelenül hasznosnak bizonyult, nagyon nagyon sokat segített sok mindenben. De a túlhallás (a hiperakuzis), bár a néhány ReCovering Hand craniosacralis „masszázzsal” már jelentősen és elviselhetővé csökkent, még tartotta magát. Egy koncerten is kellett még neki a hangtompító munkás fülvédő akkoriban. Kérdés volt, hogy az idült savós középfülgyulladással mi a helyzet.

A fentiek miatt 2019 májusában két helyen is jártunk fül és hallás kontrollvizsgálaton: az egyik gyerekkórházban és a komplex integratív szemléletű fül-orr-gégészünknél.

Túlhallás - hiperakuzis kezelése komplex integratívan: reflexológiás talpmasszázs?

Május elején a gyerekkórház auditológiáján megállapították, hogy mindentől függetlenül elég jól hall a delikvens. És megdöbbentő – megnyugtató – biztató - mulatságos dolgok derültek ki, amikor néhány szót beszélgettem a hallásvizsgálóval. Feltettem neki egy-két természetes anatómiai - élettani szakmai kérdést, és mondtam néhány alap információt a gyereknek eddig adott kezelésről. Emlékeim szerint konkrétan a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszerrel összefüggésben.

A vizsgáló csodálkozva nézett rám, hogy orvos vagyok-e?

Éjjeli izzadás, idült savós középfülgyulladás, túlhallás autizmusnál, és ami mögöttük van

A közösségi – szociális immunrendszerrel kapcsolatos fejtegetés után még némi összefüggések az emberi lény működéséről, a pszicho – neuro – immuno – endokrin részleteiről. Mert az emberi lény eme szabályozórendszerei együtt dolgoznak, minden mindennel összefügg. Ezért fordulhat elő olyan, hogy az immunrendszer defektje kihat a idegrendszerre is oda-vissza, és autoimmun neurotikus panaszokat (pl. súlyos SNI autizmust) okoz. És mindjárt kiderül, hogy mindennek mi köze van az éjjeli izzadáshoz, az idült savós középfülgyulladáshoz, a túlhallás autizmus problémához.

• Már írtam róla, hogy súlyos (SNI) autizmussal érintett gyerekeknél genetikai szinten gyakran sérültek bizonyos detoxikáló, méreg-eltávolító funkciók (ez az MTHFR génmutáció).

• 

  Extrém éjjeli izzadás, idült
  savós középfülgyulladás háttere:
  veseműködési zavarok?
  (freeimages /
  urinary-system-1634232)

  DE! Ha ez így is van, a test méregtelenítését a szürke hétköznapi gyakorlatban ugye nem közvetlenül a sérült gének végzik, hanem azoknak a kifejeződései, a testi detoxikáló szervek, méghozzá az agy utasításai alapján. Tehát a gyakorlatban a végrehajtók a máj, vese, tüdő, bőr, belek, nyirokrendszer, ...

• Ezek rendellenes működéséről rendellenes kiürítő – detoxikáló tünetek árulkodnak. A tüdőt és a vesét érintően például az extrém éjjeli izzadás, ami nálunk is egy tünet volt a komplex integratív kezelés indulásakor. Elég sok éjjel át kellett öltöztetni az érintettet, mert alvás közben teljesen leizzadt. Furcsa véletlen egybeeséses előzményként a 6 hetes ultrahangon láttak nála némi vesemedence tágulatot is, ami állítólag fiúknál gyakoribb, és állítólag kinövik. További furcsa véletlen egybeeséses előzményként a családi halmozódást tekintve volt anno a rokonságában egy súlyosan vesebeteg felmenője, aki nem lett meggyógyítva, sajnos fiatalon meghalt (nem közvetlenül ettől)...

(Ha rákeresünk az Interneten az extrém éjjeli izzadás okaira, csak mindenféle oknak hitt következményeket fogunk találni. Az esetleges toxin túlterhelést, mérgezést („gyógy”szerek) éppen csak megemlítik… pedig… )

HKO: máj - idegrendszer; vese – fül – fogak; tüdő – nyálkahártyák – bőr

A feljebb felsoroltaknak tudormányos tünetelnyomó jellegű beavatkozói körökben sajnos nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget. Egy kalap alá veszik a többi tünettel és érdembeli vizsgálat nélkül ráragasztják az autizmus, a „másság” címkét. Aztán pedig sajnos tovább terhelik a delikvens szellemét-lelkét-testét toxinokkal, például legális tudatmódosító pirulákkal. Ez sajnos erősen inkompetens barbárkodás! Mert:

Bárányhimlős társasági lény? Autizmus szociális képességek kialakulása – kezelés #15

2019 tavaszánál tartunk a Dr. Tinus Smits komplex integratív elvei szerint történő, súlyos (SNI) autizmus kezelési történetünkben. Ekkor is az integrált iskolába készültünk, aminek az indulása 2019 őszén volt esedékes. Eközben is folyamatosan kapta az érintett az aktuális állapotára a komplex integratív oki kezelést „szemfényvesztő placebós” homeopátiás kúrákkal, és hasonszervi szenzoros tornára is járt.

Súlyos (SNI) autizmus szociális képességek kialakulása: „közösségi betegségtünetekből” való önerős felépülés (?)

Ezen a tavaszon a fiatalember begyűjtötte az óvodában a bárányhimlőt (szándékosan nem úgy írom, hogy „elkapta”, mert elkapni csak például labdát lehet.) Méghozzá furcsa módon az egyetlenegy csoporttársától, aki abban az évben bárányhimlős lett. A csoport nagy része előző évben esett át a kóron, de akkor az érintett nem hozta haza. Vajon miért nem? 

Bárányhimlő: közösségi - szociális
akut immunkór a bőrön, komplex
integratív szemlélettel kezelve
szépen öngyógyul (saját fotó)

Erre a kérdésre hivatalos steril tünetelnyomó jellegű beavatkozó, tudormányos véletlen egybeesésekre való mutogatás nélkül nem lehet megbízhatóan válaszolni. Csak például a Germán Gyógytudományt alapul véve. Mert a bárányhimlő közösségi - szociális immunkór, és ő csak mostanra lett valóban közösségi – szociális lény, aki egyáltalán begyűjthet egy ilyet. A bárányhimlő a külvilággal érintkező szervünket, a bőrünket érinti. Közösségi elválasztási, elhatárolódási, elszakadási, érintkezés nemkívánatossági „konfliktus” (stresszes lelkiállapot) indítja be, aminél a tünetek kialakulásához nélkülözhetetlen a szellemi-lelki-testi kapcsolat a külvilággal… 

Tünetelnyomó jelleggel beavatkozott közösségi – szociális immunrendszer, súlyos akut járványszövődmények?

És ezt a témát azért is említem itt, mert ugye már „ellene” is létezik kötelezővé tett tudormányos immunmanipuláló invazív toxinos injekció… Mert betegesen rettegnek a tünetektől, mert állítólag napjainkban már súlyos betegség, ijesztő szövődményekkel… Mert annyira fejlett a tünetelnyomó jellegű beavatkozó tudormányos orvoslás, hogy még ezt sem tudja megoldani… Hát igen, valóban súlyossá válhat, ha például előtte sorozatos tünetelnyomó jellegű tudormányos beavatkozásokkal (lázcsillapítók, antibiotikumok, oltások, stb.) szétbarbárkodják (már elnézést) a gyerekek közösségi – szociális immunrendszerét, és mindenféle krónikus működési zavarokat alakítanak ki náluk… És akkor is súlyossá válhat, ha az akut tünetek átvészeltetése is tünetelnyomó jellegű beavatkozói módon történik, ha nem megfelelő ápolást - gondozást kap az érintett. Ebben meglepő apróságok is fontosak lehetnek. Például a viszketést nem fokozó minőségű (természetes pamut!) ruha és ágynemű, és szelíd viszketéscsillapítás (szódabikarbóna, aloe vera, stb.)…