Autizmus genetika: alapok - különleges idegrendszer?

 A „hivatalos (azaz anyagias tünetelnyomó szemléletű), komoly” álláspont az autizmusról jelenleg az, hogy:

„Az autisztikus viselkedés gyógyítható, a súlyos (SNI viselkedészavaros) autizmus gyógyíthatatlan, mert utóbbi genetikus. Kedves szülő, törődjön bele, hogy ezen nem lehet érdemben változtatni, a gyereke lényegében ilyen vegetáló agresszív szobanövény fog maradni egész életében. Menjenek haza. Fejleszteni fogják a gyereket, felírnak neki nyugtatót (= legális tudatmódosító szert), aztán majd lesz valami. Stb. stb.”

A legtöbb hivatalos, (tünetelnyomó szemléletű) szakértő(nek tartott) író (súlyos SNI viselkedészavaros) autizmusról szóló cikkében is ez szerepel. Tegyük a szívünkre a kezünket: melyik az a szülő, aki egy ilyen kegyetlen, érzéketlen, determinált ítélet hallatán nem keseredik el jó mélyen, és nem lesz elégedetlen? Melyik az a szülő, aki a lelke mélyén nem érzi magát félresöpörve, becsapva, nem érez valamilyen ordító hiányosságot? Mennyivel emberségesebben, előremutatóbban, kevésbé lekezelően és kevésbé determinálóan hangzana például valami olyasmi (ami mellesleg valószínűleg közelebb is áll az élettani igazsághoz), hogy:

"Kedves szülő, ezt a jelenséget mi még nem ismerjük eléggé, ezért nem nagyon tudunk vele mit kezdeni. De ettől még nem lehet teljesen kizárni, hogy mégiscsak gyógyítható. Tehát ne keseredjen el, hiszen ismeri a saját gyerekét, jobban, mint mi. Nyugodtan kutasson, keressen, tájékozódjon, és ha talál valamit, szívesen megvizsgáljuk. Dolgozzunk együtt a megismerésében"?

(Jah igen, egy "mezei" hétköznapi értelmi sérült laikus halandó szülő ezt nem tudhatja. Mégis, honnan tudná? Nem is ő él a testében X éve, hanem a tudós kutató. A tudós a szülő szeme, fü­le, orra, ... Ezért ezt csak a naaaagy hivatalos tünetelnyomó szemlélet tudhatja. Ezért ha talál is valamit a szülő, ami esetleg változást hoz, az is hülyeség. Mert a gének... Viszont az a "tudormány", amit nem lehet megkérdőjelezni, amiről nem lehet beszélni, és amivel kapcsolat­ban nagy mellénnyel le lehet nézni bárkit, az sajnos nem tudomány, az egy dollárjeles, tudatilag beszűkült vallásféle!)

A géneknek ügyvédre van szükségük?

Autizmus genetika: mit is takar?
(freeimages / dna-3-1163478)

A gének érdekes dolgok a jelenlegi ember életében. Ha valamilyen életromboló tünetet nem sikerül tartósan megváltoztatni a hivatalos tünetelnyomó szemlélet keretein belül, általában a géneket, vagy a mikrobákat, vagy hasonló külső tényezőket okolják érte. Milyen jó nekünk, hogy vannak a gének, akik lehetnek általános bűnbakok az összes rejtélyes problémánkért. Tedd tönkre magadat, vagy hagyd, hogy tönkretegyenek, és fogd rá a génjeidre, hogy ők a selejtesek! Ne félj, nincs ügyvédjük, nem fogják kikérni maguknak, nem fognak a körmödre koppintani.

Ez mind szép és jó, na de mi lesz például akkor, ha szélesebb körben kiderül: a gének működése, megnyilvánulása például környezeti befolyások folytán megváltozhat? Például minimum ki és bekapcsolhatnak, megváltozhat a kifejeződésük, vagy akár meg is sérülhetnek? Ez már a legújabb, komplex integratív tudományos kutatások egyikének, az epigenetikának a körébe kalauzol el minket. Akkor aztán minden csúnyán borulni fog, és eljön az ideje az integratív keleti egész-ség-kultúrának. De még mindig maradjuk egy kicsit az autizmus genetikánál.

Agresszió kezelése súlyos (SNI) autista gyereknél: sírás lesz a vége?

 Március 11-én az elmúlt években 2 olyan esemény is történt, ami érinti a súlyos (SNI) autizmust. Az egyik a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa. Ez, a csernobilihoz hasonlóan, egyértelműen romboló és toxikáló környezeti hatás, ami a gyerekek fejlődő szervezetének úgy hiányzik, mint a léggömbárnak a nyílzápor.

Autista agresszió kezelése házilag
(freeimages / an-angry-girl-1435008)

A másik 2013-ban Bódi László - Cipő, a Republic zenekar énekesének a halála. Hogy hogyan jön ez a súlyos (SNI) autizmushoz? Hát úgy, hogy például a súlyos (SNI) autista gyerek agresszív viselkedéseit kezelhetőbbé lehet tenni Cipő és a Republic egyes dalainak a "használatával"! Nem hittem volna, hogy ide jutunk, de a tapasztalt vén róka óvónéninknek be kellett számolnom róla, mit szoktam csinálni otthon a gyerekkel, amikor az integratív oki kezelés átmeneti tünet felerősödéseinél 1-2 napra megvadul, és minden más próbálkozás csődöt mond... (Mert valahogy ki kell bírni a bolondériákat, ez az ára az utánuk menetrendszerűen bekövetkező meglepetéses javulásoknak.)

Erre a lehetőségre én is végső kínomban jöttem rá. Ölbe veszem az agresszív kismalacot, kicsit lefogom, és folyamatos csikizés mellett 2-3x egymás után elénekelem neki a "rosszalkodós" terápiás dalt.

A súlyos (SNI) autizmus tünetei – nem hétköznapi függőség és zavarok?

Évekkel ezelőtt rendszeresen láttam az egyik az szomszédban az erkélyen egy kislányt, aki visítozott és minden ott levő tárgyat leszórt az udvarra. Akkor nem értettem, mi baja lehet, de most már tudom, hogy súlyosan zavart (SNI) autista lehetett… Az én kisebbik, érintett gyerekem a súlyosan viselkedészavaros korszakában csinált hasonló randalírozást.

Ezek a viselkedési tünetek. Mint ahogy már utaltam rá, napjainkban a súlyos (SNI) autizmust a hivatalos protokoll szerint főleg a gyermekpszichiátrián, a viselkedés zavarai alapján diagnosztizálják, tudtommal alapos belgyógyászati kivizsgálás nélkül. Ahogy észleltem, azzal a szemlélettel, hogy körülbelül minden, ami nem hétköznapi, és szociálisan más, az autista… Erősen a tünetelnyomó szemléletű szakértő(nek tartott) emberek nézőpontjain, ítéletén múlik a diagnózis, válogatnak egy széles tünetskálából. Ezért most egy kicsit nézzük meg, a teljesség igénye nélkül, hivatalosan mik is a súlyos (SNI) autizmus tünetei, de integratív szempontok szerint fogom súlyozni a fontosságukat.

Súlyos (SNI) autizmus tünetei: evészavar, emésztési problémák

Az előző írásban már kiemeltem az emésztési zavarokat, a belső flóra, a mikrobiom egyensúlytalanságát. Ezt hivatalosan nem tartják fontosnak, egy kalap alá veszik a többi tünettel. Én mégis a legelejére veszem, mert külön kell(ene) kezelni! Ez az egyik legsúlyosabb, legproblémásabb tünet! A fejlődés legnagyobb akadálya, hiszen ha nem működik jól az anyagcsere, nincs jó építőanyag az épülő szervezetnek, a gyerek nem tud jól fejlődni! Az emésztési zavaron kívül az összes többi, testi szinten megjelenő tünet lényegében járulékos!

Egy súlyos (SNI) autistának nagy eséllyel rosszul dolgozik az emésztése, függőség jeleket mutat. (Hogy honnan lehet sejteni, hogy ez függőség? Mert kíván bizonyos, nem feltétlenül hasznos ételeket, anyagokat, másokat, a hasznosabbakat pedig elutasítja. Ez tipikus függőség tünet!) Ennek külső jelei vannak, például:

Így drogozza önmagát egy súlyos (SNI) autista teste? Avagy a GAP szindróma

Igen, tudom, a cím nagyon mellbevágó. Még hogy egy viselkedésproblémás (figyelemzavaros, súlyos SNI, ...) autista gyerek drogos lenne? És hogy saját magát drogozza? Ledöbbentő. És ha tényleg így van?

Az előző írást a megjelenése óta még kiegészítettem egy mondattal, mert odakívánkozott a végére: Egy viselkedészavaros SNI gyerek bizonyos formában már most is kábítószer termelő és fogyasztó sajnos! Hogy ezt a kijelentésemet mire alapozom? Dr. Natasha Campbell-McBride neurológus-gasztroenterlógus könyvére, a GAP szindrómára, ami az emésztés és a pszichológia kapcsolatát írja le. Ezt a könyvet a gyerekem 1 éves korában ajánlották a figyelmembe, és teljesen"véletlenül" azelőtt két hónappal érkezett be az antikváriumba az előjegyzésemre, amikor kiderültek a súlyos (SNI) autizmus tünetei... A tartalmát alapban nincs okom megkérdőjelezni, bár valószínűleg nem vonatkozik minden autistára. Hogy miért nincs?

Egy viselkedészavaros gyerek
sokszor úgy rohangál, mint egy
mérgezett egér (freeimages /
manchitas-1403509)

Először is, figyeljünk meg egy viselkedészavaros súlyos SNI gyereket

Éber szemmel, egészben nézve és népiesen megfogalmazva egy viselkedésproblémás, figyelemzavaros: hiperaktív (ADHD-s), autista (ASD-s), stb. SNI gyerek elég sokszor úgy rohangál, mint egy mérgezett egér. Van ebben a kifejezésben egy nyomra vezető kulcsszó: a mérgezett. És hogy miért célszerű először egészben megfigyelni őt? Mert a kicsi gyerekeken elsőként a viselkedésen látszik, hogy valamilyen problémája, zavara van (esetünkben ez stresszreakciós - idegi-elektromos jellegűnek tűnő zavar), hiszen ha nem beszél, ugyebár nem tudja az érzéseit sem elmondani. És ugye például azt sem tudja elmondani, ha fáj valamije valahol, maximum mutogat.

Másodszor: figyeljük meg, hogyan dolgozik a pszichiátria

Gyermekviselkedés szakértő(?): gyermekpszichiáter és a nyugtatóhiány

 Az emberi pszichével „hivatalosan” többfajta psziché-szakember foglalkozhat. Köztük a pszichológus és a pszichiáter - sokan nem ismerik e kettő közötti különbséget. Gyerekekkel értelemszerűen közülük is a gyerekekre szakosodottak dolgoznak.

• A pszichológusok bölcsészek, főleg stresszkezelő beszélgetésre, életviteli tanácsadásra jogosultak.

• A pszichiáterek orvosok, írhatnak fel receptre patikai orvosságokat. És ezzel a jogukkal élnek is az esetek 90%-ában, és sajnos vissza is élnek, főleg, ha nem integratívan szemlélik a klienst. Felnőtteknél is, gyerekeknél is. Mert a hivatalos tünetelnyomó szemlélet nézőpontja szerint a mentális-lelki problémák mindig, mindenkinél „az agy genetikai eredetű, kémiai egyensúlyzavarai”. És ezeken a tüneteken nyugati (anyagias) orvos(ság)tudormányosan egyedül a hiányzó kémiai anyag kívülről történő bevitelével lehet változtatni. Vajon ebből az következik, hogy egy figyelemzavaros, hiperaktív (ADHD-s) gyerek azért túlzottan eleven, egy súlyos (SNI) autista azért bezárkózott, mi felnőttek pedig azért érezzük magunkat olykor búskomornak (hivatalos leánykori nevén depressziósnak), idegesnek, feszültnek, pánikosnak, rossz alvónak, stb. mert krónikus antidepresszáns-, nyugtató-, altató-, stb. hiányunk van? És ugye teljesen kizárható dolog, hogy az emberi test saját, elképesztő boszorkánykonyháját valahogy rá lehessen venni, hogy termeljen magának saját, természetes anyagot? Még akkor is, ha anatómiailag semmi akadálya nem lenne? Hiszen ott a mindent eldöntő, és atombiztosan bebetonozott genetika, ami az agy kémiai működését kizárólagosan vezérli? És mindig, mindenkinek a szervezete egész biztosan jól viseli azt az idegen műanyagot a laboratórium kémcsöveiből? Nem kell elmenni a szedés elkezdése előtt például vizsgálatokra? Mert ugye a pszichiátriai legális tudatmódosító szerek (dollárjeles) tudormányosan sokszor bevizsgáltak és maximálisan „veszélytelenek”? Szabadon lehet velük próbálkozni és kísérletezni. (Mengele is ezt vallotta...)
  

"Szemfényvesztő placebó" alapon, józan paraszti ésszel és ösztönösen ráérezve is veszélytelenek?

Pszichiátria, gyermekpszichiáter: én vagyok ferde, vagy a tükör görbe? Legális tudatmódosítók?

A berendezés marad! Magatartászavar vizsgálata, a vélelmezett autizmus diagnózis

2015. október. Ekkor mentünk vizsgálatra a helyi, neves, magán gyermekfejlesztő szervezethez, akiket ajánlottak nekünk, amíg bejutunk a nevelési tanácsadóba… Vagy esetleg tudják ők helyettesíteni is a nevelési tanácsadót, pedagógiai szakszolgálatot?

Magatartászavar vizsgálat: hosszas előkészületek

Amikor időpontot kértünk, előtte egy jó hosszú kérdőívet kellett kitöltenem a gyerekről, az előzményeinkről. Ebben is, hasonlóan a gyermekpszichológushoz, szinte csak a zokniméretemet nem kérdezték meg. Sőt, nemcsak kérdőívet kellett kitöltenem, hanem részletes leírást, jellemzést is kellett írnom. És nemcsak nekem, hanem annak a gyermeknevelési intézménynek, az ott dolgozóknak is, ahová a gyerek járt. És még az összes eddigi olyan orvosi leletet is elkérték másolatban, ami érdemi információval szolgálhatott a vizsgálat mellé.

Phű, fárasztó dolog volt ennyi mindent összeszedni… De a szeretett gyermekéért az ember lánya sok mindent megtesz.

Viselkedési zavarok szakértői: az „elektromágneses” gyermekpszichológus

 Egyszer, még évekkel ezelőtt, olyan 2005 környékén voltam Voll diagnosztikán, egy (orosz? ukrán? nem emlékszek pontosan) doktornőnél. (Ha esetleg még nem ismernéd: ez egy elektromos műszeres vizsgálat, ami az emberi testben az idegi elektromosság működését, áramlását, és annak elakadásait, zárlatait, biztosíték kicsapódásait vizsgálja.)

Hogy ez mekkora hókuszpókusz, áltudományos faxság, én nem hiszek benne!

A feszültség forrásai:
mikro-elektromágneses
vezetékek (freeimages /
accupuncture-model-1413026)

Igen, hatalmas hókuszpókusz, áltudományos faxság (már ahogy a materialista tudormányhívők nevezik), én sem hiszek benne. Pontosan akkora hókuszpókusz, és áltudományos faxság, mint az, hogy óvatosnak kell lennünk a konnektorral, mert FESZÜLTSÉG van benne, és ha belenyúlunk, megráz az áram. :-) 

Természetes élettani alap tény, hogy az emberi test nagy részben sós vízből: elektrolitból áll, ami bizony vezeti az áramot. Ha hiszünk benne, ha nem. És az idegrendszerünk is elektromos ingerületekkel működik. Mert ez Természeti Törvény, fizika, biológia, élettan! És mivel minden elektrolit folyadék (vér, nyiroknedv, stb.) rendezetten, erekben kering bennünk, és az idegrendszerünknek is megvan a maga kiépített hálózati rendszere, nagyjából kizárható, hogy az elektromos áram rendezetlenül össze-vissza keringjen. 

Ezért az idegi-elektromos energiát vezető „drótjaink” is léteznek a testünkben, amiket a kínaiak meridiánoknak hívnak. Ezt nem unalmukban és jó dolgukban találták ki a ferde szemű barátaink, hiszen megfelelő műszerrel és hozzáértő módon ki is lehet mérni a vezetékek helyét, működését. Hasonlóan, ahogy EKG-val a szív, EEG-vel pedig az agy elektromos működését… A meridiánok működésén keresztül pedig a szerveink állapotára és a szervezet energiatoxinos, zavarómezős (pl. nehézfémes) terheltségére is lehet következtetni. Mert akkor nem a szokásos mértékű a vezetőképessége...

És milyen érdekes, hogy az érzelmi - pszichés ingadozást, az idegességet, az aggódást, a nyugtalanságot, a stresszt, a szorongást és a hasonló lelki jelenségeket az embernél is nevezik FESZÜLTSÉGNEK is. :-)

Hogy hogyan jön ehhez a gyermekpszichológus? Mindjárt kiderül, ígérem.