Habár már írtam erről a „Így drogozza önmagát egy súlyos (SNI) autista teste? Avagy a GAP szindróma” című posztban, valószínűleg a súlyos (SNI) autizmusnak ez a lényegi oldala nem volt eddig elég nyomatékos, így most újra megvilágítom. Össze kell rakni a képet!
Mintha ittas lenne: agresszívnak tűnő, zavart, veszélyérzet nélküli, öntudatlan, bizonytalan és imbolygó mozgás
 |
| Magatartászavar okai gyerekek emésztőrendszerében: rendellenes belső termelésű ópiátszármazékok. De nem foglalkoznak vele, nem vizsgálják. Jólvanazúgy |
„Az ügy előzménye, hogy a délkelet-idahói Pocatello város rendőrei egy segélyhívásra reagáltak, amely szerint egy láthatóan ittas férfi késsel kergetett valakit egy udvarban. Később kiderült, hogy Perez volt az, aki nem volt ittas, csupán a mozgása volt bizonytalan a fogyatékossága miatt.”
[…]
„Azonnal felszólították, hogy dobja el a kést, de ő felállt, és imbolyogva elindult feléjük.”,
- Költői kérdés: miért viselkednek ittas módjára, miért mozognak bizonytalanul és imbolyogva egyes súlyos (SNI) autista érintettek? És milyen hatással lesz a közbiztonságra, ha folytatódik a mai exponenciális tendencia a számuk növekedésében (https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0006.html), és egyre több súlyos (SNI) autista érintett lesz? Majd mindannyiukat lelövik a rendőrök az utcán, ha ott sétálgatnak, mert a végtelenségig kimerült szülőnek véletlenül nem sikerült eltennie előlük a konyhakést?
Mérgezett egér szindróma: hiperaktív, földre veti és összevissza dobálja magát, hallucinál
Idézetek egy cikkből (https://aosz.hu/esoember/tudni-a-mierteket/ - PDF-be is lementettem), az Autisták Országos Szövetségének weboldaláról:
„Andris másfél éves volt, amikor megváltozott. Véletlen vagy sem, de ez a változás egybeesett az ebben a korban kötelező védőoltással. Anna nem biztos abban, hogy fia magatartásának változásáért az oltás a felelős, de nem is zárja ki. Az oltás után Andrisnak kétszer volt lázgörcse láz nélkül (az csak később jött), hiperaktívvá vált. A lázgörcs miatt neurológushoz fordultak, aki Convulexet írt fel (epilepsziásoknak adják). Amikor a magatartásváltozásról beszélt, azt a választ kapta: “Ez még belefér”. (Ez egyébként is kedvenc szófordulata az orvosoknak, no meg ez is: “Ugyan anyuka, ebben a korban plusz mínusz egy-két hónap nem számít.”) A változásokra nem volt definíciója Annának, csak tudta a szívével és az eszével, hogy valami nincs rendben.”
[...]
„Az újabb kötelező oltás környékén (DiPerTe), hároméves korában, az eddigi furcsaságokhoz újabbak társultak. Csak sztereotíp beszéde volt: a versenyautókról és a békákról volt hajlandó beszélni. Elmenni vele igazi kínszenvedést jelentett: a földre vetette, összevissza dobálta magát.”;
[...]
„az autista gyerekek nem liszt- és cukorérzékenyek, hanem a bélben a glutén, a kazein nem bomlik le, és olyan származékok keletkeznek belőlük, amelyek az agyra hatnak. A tejfehérjéből kazeomorfin, a lisztből gluteomorfin lesz. Azt mondja, hogy Andrisnál, Vető Anna fiánál, ez egyértelműen bebizonyosodott. Amikor Mikuláskor megevett egy fél tábla csokit, a tünetek magukért beszéltek. (Anna azt mondja, fia ekkor három napig hallucinált.)”.
Ennél jobban ezt a jelenséget én sem tudtam volna leírni.