2017. június 26., hétfő

SNI autizmus okai: hétköznapi „hókuszkókuszok”, stresszreakciók?

SNI autizmus kiváltó okai: nem
mugliknak való információk?
(freeimages / old-paper-1196676)
Erre az írásra kiteszem a muglikarikát. Hogy mi az a „mugli”? Harry Potter után szabadon: az olyan embertársainkat hívom így, akik szerint amit nem tudunk (az igencsak korlátozott materiális idegrendszeri érzékelésünkkel) mérni, érzékelni, az nincs is, nem létezhet. Vagy létezhet, de nem fontos, nincs szerepe. A „muglik” azok a makacs nyakas materialista, az érzékelési képességeiket túlbecsülő, „szkeptikus” emberek, akik a rendőrkutyákat is bolondnak nézik. Mert azok ugye nyomnyi szagmintákat is megéreznek nyomozás közben, amiket mi nem. :-) A kedves „muglik” használjanak talán inkább szagnyom műszert, hiszen az sokkal „megbízhatóbb”. :-) És nyugodtan gondolják azt, hogy a lentiek pusztán az én elszállt fantáziám naiv és materialista tudománytalan szüleményei. :-)

Nagyon dióhéjban kifejezve a stresszreakciókról lesz szó, amik a különlegesen érzékeny idegrendszerű emberek életében nagyon fontos tényezők tudnak lenni. Ezt a jelenséget már több nagy holisztikus tudós megfigyelte, vizsgálta és próbálta kezelni is. Vannak közülük olyanok, akik ellen boszorkányüldözést folytattak / folytatnak a mai napig. Ilyen például Samuel Hahnemann, a homeopátia atyja, aki ezt a hatást szenvedésnek hívta; illetve kortársunk, Dr. Ryke Geerd Hamer, az új Germán Medicina / Germán Gyógytudomány megalkotója, aki konfliktusnak nevezi. Rendkívül érdekes, de aki ellen nem folyik boszorkányüldözés, és világviszonylatban is elismert (ráadásul magyar származású), az például Selye János (Hans Selye). Az ő megnevezésében stresszreakcióról beszélünk, használjuk ezt a szót.

Tehát akkor nem materiális, azaz: lelki mérgeket, stresszreakciókat, pszichés, kvantumosan nézve elektromágneses és információs tényezőket fogok felsorolni. Ezek az SNI viselkedészavaros autizmus kiváltó okai, súlyosbító tényező is lehetnek epigenetikusan (megfigyelésem szerint MÉG EZEK SEM a fő és alap okok a mai gyerekeknél, azokról valamelyik következő blogban!):

Külső, stresszreakció alapú aljzószer
függőség: láncdohányzás
(freemages / smoke-1257263)
  • Rokonsági aljzószer függőségek (stresszreakciók). Ezt az addiktológiai ismereteim folytán vettem észre, máshol még nem hallottam így róla. Ugye egy SNI autista gyereknek nagyon gyakran (felborult bélflórából is eredő) kóros belső ópiátfüggősége van, mint ahogy már írtam róla az emésztőrendszeri egyensúlytalanságnál... Vajon ez hogyan alakult ki? A gyerek másolhatott-e a tükörneuronjaival, hozhatott-e a sejtmemóriájában pl. a rokonságából kóros aljzószer függőségre való „hajlamot” (érzelmeket, gondolatokat, szokásokat, egyéb hasonló elektromágneses-információs jellegű zavarokat = stresszreakciót)? Dohányzott-e, alkoholizált-e, patikai tünetelnyomó veszélyes hulladékot szedett-e, … a környezetében valaki? Ha igen, neki milyen lelki zavar lehetett a függősége mögött? Tudniillik nem ismerek olyan dohányost, aki nem a stresszét akarná elfüstölni, sem olyan alkoholfüggőt, aki nem a bánatát (=stresszreakcióját) akarná alkoholba fojtani… Nem mellesleg, több mint valószínű, hogy mellékhatásként neki is károsodott a bélflórája (is), és sok lehet a szervezetében a mikrotoxin. Amit bizony továbbadhat az utódainak is! És mi van akkor, ha ez a stresszreakció jelentős kockázati tényező? Az én volt SNI autisztikus gyerekem esetében sajnos a rokonságban bőven akadnak, akadtak ilyenek. Még akkor is, ha a gyerekem apja és én nem élünk aljzószerekkel. Viszont rögtön egy költői kérdés: miért nem lesz minden dohányos / alkoholbeteg / patikai szer fogyasztó / … minden leszármazottja SNI autista?
    Függőségek és stresszreakciók
    börtönében (freeimages/
    baby-faced-assasion-1437670)
  • Fogantatási, életindulási zavarok, kapcsolati függőségek (stresszreakciók). Ezt a kineziológiai ismereteimből tudom. Már írtam róla a tüneteknél, hogy az SNI autista gyerekek zöme mániákusan, megszállottan, szélsőségesen ragaszkodik tárgyakhoz, emberekhez, helyzetekhez, napirendhez, … Ez a jelenség más néven kapcsolati függőség, és lásd az előző pontot… Hasonló görcsös ragaszkodás olykor a szülőknél is fellelhető. Például abban, hogy amikor gyereket szeretnének, rágörcsölnek: türelmetlenül ragaszkodnak a gyermekvállaláshoz… És ha sorozatosan „nem jön össze” a baba, kétségbeesnek. Mi más is lehet ez, mint kapcsolati függőség a gyerektől? Ebbe a börtönbe, csapdába én is beleestem. Kicsit görcsösen akartam a testvért, és el is vesztettünk a két megszületett gyerekünk között két magzatot. Tehát a gyerekeimnek gyakorlatilag van két meg nem született testvére… Írtam már régebben, hogy a volt SNI autisztikus gyerekem a komplex holisztikus kezelés előtt körülbelül olyan aktív (feszült és függő?) volt, mintha három az egyben gyerek lenne… Vajon van ehhez köze az elvesztett testvéreknek? Költői kérdés volt… Vajon lehetséges-e az, hogy az elvesztett testvérekből valahol, valamilyen materiálisan megfoghatatlan tényező itt maradt, amiket ő begyűjtött? Ez is költői kérdés volt… Mindenesetre rajtam kívül még egy olyan anyukát ismerek személyesen is, akik hozzánk hasonlóan megszállottan akartak második gyereket… És akik eközben elvesztettek kettő testvért (egy ikerpárt), mielőtt a második (=negyedik) megszületett volna… És ez a második-negyedik gyermek ön- és közveszélyes viselkedészavaros lett, az anyja kikészült tőle, és már babahám használatán gondolkodott… Vajon mi a helyzet más SNI autista gyerekeknél, hány anyuka és magzat él át napjainkban ilyet?
  • Lelki traumák, sokkélmények, „konfliktusok” (stresszreakciók!). Az Újmedicina-Biologika / Germán Gyógytudomány a felnőttek körében ismer úgynevezett (SNI) autista konstellációt. Ezt egy úgynevezett bosszúság konfliktus és egy rémület konfliktus egyszerre történő átélésénél következik be. (Nem mérgek-mikrotoxinok váltják ki.) Van róla egy ábra és egy videó, hogyan jön létre egy ilyen állapot az agyunkban, és hogyan néznek ki a tünetei. Így dőlnek el fejben a dolgok, a lélek és az agy nevű szuperszámítógépünk így vezérel minket (íme a gének ügyvédje…). És ez a konstelláció megoldódik, ha úgymond „lehozzuk az embert a konfliktusról” valahogyan. Hogy nálam mi a helyzet az ilyen típusú konfliktusos szinten? Visszaemlékeztem, és bizony én minimum egyszer voltam ilyen szituációban: akkor, amikor a volt SNI autisztikus gyerekem még a hasamban volt. Bár én nem lettem SNI autista, csak megrémültem és egy darabig rágódtam a témán, de lehet, hogy ő átvette és beleragadt ebbe a konstellációba? Mindenesetre ezen a téren sem vizsgáltak meg minket a hivatalos betegségügyben. Ugyan, hogyan és miért is vizsgáltak volna, főleg, hogy rendkívül „kíméletes” várandósgondozási módszerek idézték elő azt a konstellációt! Mivel nem tartották fontosnak a kismamával való tapintatosságot. Vajon mi a helyzet más SNI autista gyerekeknél, hány anyuka és magzat él át napjainkban ilyet?
    A természeti népek asszonyainak
    hány éves korig születnek
    (SNI autista) gyerekei?
    (freeimages / indian-people-1424719)

  • Az apa életkora (?). És az anyáé is  (felhalmozódott stresszreakció készlet?). Ezt a hatást írja a hivatalos materialista tudományos szakirodalom. Azaz, 40 év fölött ne csináljunk gyereket, mert növekszik az SNI autizmus kockázata (is). Miért is? Arról már nem szólnak. Én viszont elgondolkodtam rajta, mert a természeti népeknél valószínűleg sokkal kevesebb SNI autista van, mint a „modern” kultúránkban. Pedig a nők körében a gyerekszülés a legtöbbször a fogamzóképes kor végéig tart, ami alapesetben igencsak 50 év körül van… Hogy is van ez? Esetleg azért lehet-e nálunk nagyobb az SNI autizmus kockázata, mert 40 éves korra nagyon felhalmozódnak bennünk és öregítenek minket azok az 21. századi modern epigenetikus toxinok, mikromérgek, amikről már írtam? És még esetleg felhalmozódnak azok a 21. századi lelki mérgek, stresszreakciók is, amiket az előző pontokban felsoroltam, és még majd valamelyik következő írásban is fel fogok sorolni? Még egy költői kérdés: mi van akkor, ha nálunk például én mindössze 32 éves voltam, amikor a (később SNI autisztikussá vált) gyerekem megszületett, az apja pedig épp 40? Nem kapkodtuk el, de még simán a 40. évünk előtt fogantatott meg a fiatalember… Ráadásul emellett mi viszonylag tiszta életet is élünk, és nem vagyunk betegesek. Hosszú évek óta nem kellett orvoshoz mennünk…
  • És így tovább! Kiakasztó volt? Mondtam, hogy hókuszkókuszokról fogok írni!
Aki nem hiszi, járjon utána, tapasztalja meg a saját érzékszerveivel!

Folytatása következik.
Ha van építő jellegű hozzáfűzni valód, szeretettel várom a hozzászólásokba! Köszönöm!

1 megjegyzés:

  1. Sok igazság van abban amit írtál, mi is elvesztettük a második babát és a harmadik 4 évvel később valahogy hozta magával az ő energiáját is (hiperaktivitás), furcsa dolgok ezek. A függőségek átörökítése logikusnak tűnik.

    VálaszTörlés