2017. június 1., csütörtök

Epigenetikus autista zavar „kórokozók”: a 21. századi szemétdombunk?

A genetikai és az általános epigenetikai felsorolás után nézzük meg egy kicsit, vajon milyen konkrét hétköznapi, mérhető kémiai és fizikai, külső környezeti ártalmas epigenetikus autista zavar „kórokozók”, zavarómezők lehetnek. Az idő múlását tekintve ilyen epigenetikai „kórokozóval” az SNI autista gyermek és a szülei sajnos találkozhatnak fogantatás előtt, magzati korban és születés után is. Én ezeket szedtem össze, amik különböző mértékekben hozzájárulhatnk SNI autizmus zavar kialakulásához, súlyosbodásához (megfigyelésem szerint NEM ezek a fő és alap okok, azokról majd később):
http://www.irsn.fr/FR/popup/Pages/
tchernobyl_video_nuage.aspx

  • Radioaktív sugárzás. Itt visszanyúlhatunk és kapcsolódhatunk egy kicsit a genetikához is akár. Ugye a radioaktivitás egy olyan rém, ami a géneket is képes megváltoztatni, megrongálni a szülőkben és a gyermekben is. Sajnos. Csernobil óta ezt a saját bőrünkön is tudjuk sokan a Föld északi féltekéjén, de főleg Európában. Erre a rémre olyan sok ráhatásunk, mint hétköznapi embereknek józan paraszti ésszel nincsen. Szaksegítség kell(ene), kellett volna ahhoz, hogy a hatásait csökkenteni tudjuk. Vajon tagadható-e a csernobili atomfelhő terjedésének lehetséges szerepe a zavarainkban? Talán azért van hírzárlat még mindig a hatásairól, hogy ne súlyosbítsák az egészségügyi tüneteket még a stresszel, pánikkal is? Aztán ott volt Fukusima, és már nem tudni, hogy a tengeri halban, amit eszünk, mi van… Vajon a fukusimai tengerszennyezésnek mekkora szerepe lehet az USA-beli SNI viselkedészavaros autizmus járványban? Mindenesetre az agysejtjeink Omega 3 igényét érdemes körültekintően, tengeri halak helyett más, biztosabb forrásokból fedezni. És mégis, az írás készülésének időpontjában továbbra is épülnek az atomerőművek, Magyarországon ráadásul abszurd körülmények között. Nem a tiszta, megújuló energiaforrások kinyerésének fejlesztésére költjük a sok-sok pénzt… Mi kell ahhoz, hogy ez változzon? 
  • Elektroszmog. Napjainkban ez a zavarómező is egyre nagyobb mértékű. Magasfeszültségű vezetékek a lakóhelyünk közelében és vonatozás közben; egyre több elektromos berendezés az otthonunkban: hűtő, mosógép, mikrohullámú sütő, wifi, TV-k, számítógépek, tabletek, okostelefonok, hosszabbítók, lámpák, … Még a csecsemő légzésfigyelő is elektromos működésű. Műszerrel lehet mérni, hogy melyik mekkora elektroszmogot gerjeszt. Vajon vizsgálták-e konkrétan azt, hogy ezek hogyan (nem) zavarják össze az emberi lény működését, aki maga is elektromágneses jellegű (is)? Egy különlegesen érzékeny idegrendszerű egyed pláne... És vajon áramszünetkor megfigyeltük-e már, hogy mennyire más érzés a légkör? Nemcsak a csend miatt, hanem mert éppen nem folyik az áram mindenhol körülöttünk a vezetékekben? És megfigyeltük-e már, milyen érzés az erdőben, vadregényes helyeken sétálni, ahol szintén nincs ilyen hatás? Fél órányi eltöltött idő itt, és az ember ki van cserélve. És most nem azt mondom, hogy egyáltalán ne használjuk a technika vívmányait! Hiszen az ex-SNI-autisztikus, most már csak megkésett beszédfejlődéses gyerekem is youtube videókról tanulta meg a színeket angolul. Haladni kell a korral; aki nem alkalmazkodik, kihal! Fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy a TV-, tablet-, okostelefon-, stb. elektronika és virtuális világ függőség nem annyira oka, inkább következménye az SNI autista gyerekben jelenlevő egyensúlyzavarnak! És ezekre a zavarómezőkre legalább sokkal több ráhatásunk lehet, mint pl. a radioaktív sugárzásra! Mi itthon mellőzzünk mindent, amit csak mellőzni lehet. Minimum a pihenés, feltöltődés, kikapcsolódás idejére. Pl. éjszakára ki lehet kapcsolni a wifit, kivinni szobából, de minimum az embertől 1 méter távolságra tartani a mobiltelefont és a többit. És mikrohullámú sütő nélkül is simán élhető az élet! Ha pedig majd elköltözünk egy új házba, megfontoljuk, hogy a hálószobákban legyen általános áramtalanító kapcsoló! A sok elektroszmogban tartózkodás után érdemes kimenni valamilyen természeti közegbe, ahol rendeződhetnek bennünk az általuk okozott esetleges zavarok.
    Elektroszmog: zavarómező
    (freeimages / high-voltage-1460225)
  • Légszennyezettség. Ezt nem kommentálom, talán mindenki tud róla. Viszont szerencsére van ráhatásunk, a saját otthonunkban tudjuk csökkenteni, ha van például levegőszűrős porszívónk.
  • Vízszennyezettség. Az élővizekbe az eső belemoshat a mezőgazdasági területekről például műtrágyákat, gyomirtószereket. Utána ez a víz kioldhat a vízvezetékből egészségkárosító anyagokat is. Ha ezt a vizet valamilyen formában felhasználjuk (ivás, főzés, fürdés, stb.) ezekkel az anyagokkal sajnos a vesénknek kell megbirkóznia. Lehet, hogy egészségügyi határérték alatt vannak, de ugye egy különleges idegrendszerű ember ezekre is fokozottan érzékeny lehet… Szerencsére erre is van ráhatásunk, használhatunk más vizet. Nekünk ezért van már tizenéve, már a gyerekek előttről bevizsgált házi víztisztítónk egy hozzáértő ismerősünktől; ezen tisztító vizét isszuk, ezzel főzünk.
  • Táplálkozási hiányok és ártalmak. A nagyüzemi mezőgazdaság a táplálékunkban bizonyítottan lecsökkentette a tápanyag tartalmat. Kevesebb benne a vitamin, az ásványi anyag, a nyomelem. Ezeket bizony máshonnan, és minél egészségbarátabb forrásból kell pótolni a testünkbe. Ezzel szemben túl sok cukor, mesterséges adalékanyagok (E számok), glutén, kazein, GMO, műtrágyák, gyomirtók, stb. lehetnek benne. Ezeket ahogy csak lehet, érdemes csökkenteni. Közösségekben, nagyüzemi étkezésnél sajnos kicsit nehézkes a teljes elkerülésük.
  • Vegyszerek a környezetünkben, tisztítószerek, tisztálkodószerek. Mosószer, öblítőszer, folyékony szappan, tusfürdő, sampon, felmosószer, ablaktisztító, lakásillatosító, borotvahab, stb. Érdemes mindenből minél környezet- és egészségbarátabbat választani. Én tizenéve így teszek. Aztán ha bemegyek egy drogériaboltba, vagy egy ember túlillatosított ruháját megszagolom, már kicsit rosszul szoktam lenni…
  • Idegrendszer károsító pótszerek. Dohányzás, alkohol, patikai tünetelnyomó veszélyes hulladékok, stb. Sem a gyerekeim apja, sem én nem éltem ilyenekkel és nem is fogunk. Pont a különleges idegrendszerünk miatt.
    Mikroorganizmusok: hányféle él bennünk?
    Miért burjánzanak el?
    (freeimages / virus-1309840)
  • Mikroorganizmusok, mikrobák: vírusok, baktériumok, gombák és az általuk termelt toxinok. A hétköznapokban ugye a mikroorganizmusokat hívják „kórokozónak”. Vajon ez a bűnbakosító elnevezés megállja a helyét? Mindenesetre az MTA jelenlegi agykutatói álláspontja, hogy a várandósság korai szakaszában, az első 12 héten bekövetkezett anyai vírusfertőzés a SNI viselkedészavaros autizmus okozója, kockázati tényezője. Azonban most kiemelten felhívom a figyelmet arra, hogy a szervezetünkben belső flóraként rengeteg, több ezer (!) féle mikroorganizmus él! Hogy kiben pont milyenek, az mindenkinél teljesen egyedi! A számunkra hasznos mikrobák kordában tartják a számunkra károsakat! Költői kérdés: ha a káros mikrobák mindig azt, ott és úgy csinál(ná)nak, amit, ahol és ahogy ők akar(ná)nak, tehát kvázi elburjánozhatnának tetszésük szerint, és semmi nem vezérli, rendezi a működésüket, vajon hány (másod)percen belül esne szét az emberi test? Még a halott testének elbontása is meghatározott rendben történik… Ahhoz, hogy egy káros mikroba kórosan elszaporodhasson, elburjánozhasson, tehát valójában „fertőzés”-nek tartott állapot jöhessen létre, a szabályozórendszerünk, a hasznos mikrobáink egyensúlyának valamilyen hatás folytán (ami az igazi „kór”okozó) fel kell borulnia! Ezt például a Hagyományos Kínai Orvoslásra, Antoine Bechampra és a saját megfigyeléseimre is hivatkozva állítom! És ha például egy „új” káros mikroba kerül a belső flóránkba, az vajon honnan származik? Mert nemcsak bennünk és a bőrünkön, hanem körülöttünk, és az otthonunkban is mikrobák ezreivel vagyunk kapcsolatban folyamatosan! És parázás helyett érdemes tudni, hogy jó részük a barátunk, nem szabad őket megölni!
  • És így tovább.
     
Sok materialista, mérhető epigenetikus jellegű hatás, aminek a mostani gyerekek ki vannak téve a hétköznapokban, mindenképpen hiányzott a mi generációnk fejlődése során. Például messze nem volt még a maihoz hasonló mértékű környezeti ártalom; szemétdomb körülöttünk, ami a fejlődésünket megzavarhatta volna! Nem volt Csernobil… Amikor az történt, a gyerekeim apja 14, én pedig 7 éves voltam. Ki tudja, milyen elváltozásokat okozott bennünk? Ez ugyebár csak akkor derülne ki, ha lenne génvizsgálat… De az nincs.

Folytatása következik.

Ha van építő jellegű hozzáfűzni valód, szeretettel várom a hozzászólásokba! Köszönöm!

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése