Az álláskereső regisztráció – nem regisztráció, és a saját - családi vállalkozás dilemmái közepette…
Állami óvodai helyzet: ingyen óvónő vagyok
 |
| Állami óvoda: sok gyerek, kevés óvónő: ki oldja meg a gyerekek igazi biztonságát? (freeimages / kim-1-1478056) |
2016-ban a volt SNI autisztikus-hiperaktív gyerekem, köszönhetően a megtalált komplex holisztikus kezelésnek, akkora változáson, javuláson ment keresztül, hogy például 2016 nyarára szobatiszta lett és rengeteget szelídült. Hivatalosan már csak a megkésett beszédfejlődés egyértelmű, a többi tünet csak időnként jön elő, átmenetileg, miután kap valamilyen mikrodetoxikáló szert. Így 2016. őszétől, 4 évesen rendes állami óvodába járhat! Halleluja! Egyelőre délig vállalják őt. Ennek egyik oka, hogy az érzékeny idegrendszere miatt délre elfárad...
Rendben, de ezért van az ebéd utáni alvás, jól alszik akkor is, nincs vele teendő, már régóta nincs autisztikus sikítós alvászavara! A másik ok az, hogy a nagyobbakkal délután foglalkozni kell, és hát ehhez évek óta megoldatlan óvónőhiány van! A csoportjukat csak 1, már idős óvónő terelgeti a dadussal, akikkel abszolút semmi bajom nincs, sőt. De úgy hiányzik nekik a nem mindennapi, megkésett beszédfejlődéses gyerek, mint a léggömbárusnak a nyílzápor.
Pedzegettem a szakemberhiány átmeneti megoldására javaslatként hivatalos körökben, hogy például családi napközi gondozó vagy bébiszitter végzettségű személyt is fel lehetne esetleg venni ideiglenesen… Ugyanúgy, ahogy anno a másik óvodában az udvar biztonságosabbá tételét is szorgalmaztam. Válasz: hivatalos állami óvodába ilyet nem lehet. Tehát a gyerekek biztonságos felügyeletét csakis óvónők tudják garantálni, más felnőttek nem…
Magyarul: oldják meg helyzetet az ott dolgozók és a szülők azzal a létszámmal, ahogy tudják! Ha így baj éri a gyerekeket a körülötte levő felnőttek túlterheltsége miatt, az ezek szerint nem érdekes… A lényeg az előírások vasszigoros betartása, nem a gyerekek igazi biztonsága.
Tehát, mivel az alakulóban levő, megkésett beszédfejlődéses gyerekemet biztonságban akarom tudni, én is részt veszek a megoldásban azzal, hogy minden délben elhozom őt az óvodából… Úgy, hogy ha akarnám őt hivatalosan is diagnosztizáltatni, az óvónői fizetésemre 1 évet biztosan várni kellene.
A hálózat fogságában? Munkaerőhiány és hülyeségtöbblet
Költői kérdés: vajon melyik munkahely az, aki elnézi nekem, hogy reggel későn érek be dolgozni, mert én viszem a gyerekeimet az oktatási intézményekbe? Ezt még esetleg bevállalják csúsztatott munkarendben. És vajon azt elnézik-e, hogy ezzel együtt ebéd előtt le is lépek, hogy a megkésett beszédfejlődéses gyerekemet el tudjam hozni az óvodából? És hogy mondjuk még otthon tudok egy kicsit dolgozni délután és este? Nyilván a rugalmas munkaidős helyeken lehet ezt megcsinálni.
 |
| Kiszámolta-e már más is rajtam kívül, hogy mennyibe kerül a súlyos (SNI) autizmus globálisan? (freeimages / calculator-3-1306105) |
Keresgéltem én rugalmas és részmunkaidős állásokat a hirdetésekben a saját gazdasági jellegű kompetenciáimra… Még az internetes álláskereső oldal automata értesítőjét is beállítottam. Hetekig, hónapokig figyeltem, nem jöttek e-mailben ilyen ajánlatok! Bár a bejegyzés íródásának idejében állítólag súlyos általános munkaerőhiány van több szektorban… Ehhez képest a cégek sem nagyon igyekeznek nem konvencionális: részmunkaidő, távmunka, rugalmas és egyéb hasonló munkarendekbe felvenni munkavállalókat. Ilyen lehetőséget maximum ismeretségi kapcsolatokkal lehet észlelni, illetve saját vagy családi vállalkozásban biztosítani.
Így, jobb híján, ha látni is akarom a gyerekeimet, a jelek szerint marad számomra, és más súlyos (SNI) autista gyerekek szülei számára is az utóbbi. (Vagy, ha nem akarom annyira látni a gyerekemet, a fizetésemet rááldozom strapabíró, gyerekgondolat-olvasó bébiszitterre, magánóvodára és egyebekre.) Köszönöm szépen a „sok” hivatalos „támogatást” ehhez.
Milyen jó, hogy a nevelési tanácsadóban a megkésett beszédfejlődés miatt előírták a gyerekemnek azt is, hogy az óvodai logopédus foglalkozzon vele, és arra sincs kapacitás… Még ezt is nekem kell megoldanom, finanszíroznom. Rendben, megoldom, de a magam módján! Majd ha odaérünk a komplex holisztikus kezeléssel, és feloldódik a blokk a beszédközpontján, magától el fog kezdeni beszélni.
Súlyos (SNI) autista gyerekek szülei: közgazdászok és orvosok súlyos háborúja
Előbújt belőlem az érzelemmentes közgazdász és kiszámoltam: egy súlyos (SNI) viselkedészavaros autista gyerek ellátása, ha nem kap olyan kezelést, mint az enyém, évente több százezer, akár 1 millió forintba is kerülhet. Magánjellegű oktatási intézmények, strapabíró és gyerekgondolat-olvasó bébiszitter, pelenka, fejlesztés, vizsgálatok, stb.
Nemzeti és globális szintű költői "egész-ség-ügyi közgazdász" kérdés: mi lesz akkor, ha bekövetkezik az, amit a Vaxxed című filmben jósolnak Amerikát illetően, és akár Magyarországra is érvényesülni fog? Azaz, ha a mostani exponenciálisan növekvő tendencia folytatódik, és egyre több súlyos (SNI) viselkedészavaros autista / ADHD-s / egyéb krónikus idegrendszeri tünetes gyerek lesz, és 2030 körülre a gyerekek FELE ilyen problémákkal fog küzdeni? Mi lesz akkor, ha ezzel együtt egyre több szülő esik ki a konvencionális munkából? Mi lesz, ha a hivatalos tünetelnyomó betegségügyi kezelés (= pszichiátriás legális tudatmódosítóval fejlesztés) nem változik semmit, és a munkából való kiesés mellett egyre több pénzt kell globálisan áldozni ezen gyerekek eltartására, gondozására? Körülbelül belerokkanunk? Akkor is azt fogják hangoztatni, ami a hivatalos álláspont, hogy „a súlyos (SNI viselkedészavaros) autistákat el kell fogadni, oda kell rájuk figyelni és fejleszteni kell őket”? Ki fog odafigyelni az egyre több (SNI viselkedészavaros) autistára, hogy ne balhézzanak? Hogyan fogják egymást elfogadni két sikítás és három dühkitörés közben?
Akkor tényleg ki fog törni a harmadik világháború, és kő kövön nem marad?
Mi kell ahhoz, hogy (például az MTA-ban tömérdek pénzt beleölve) ne csak „kutatgassák” az okokat és a kezeléseket, és sajnálkozzanak, hogy messze még a megoldás? Mi kell ahhoz, hogy észrevegyék, tudormányosan megvizsgálják és terjesszék azokat a természetes és életbarát enyhítési, megoldási lehetőségeket, amik már most is vannak és már most is működnek?
Hivatalos tünetelnyomó betegségügyi kezelés: súlyos (SNI) autista gyerekek szülei részére út a pokolba
Még néhány fontos költői kérdés. Hivatalos tünetelnyomó betegségügyi kezelés alatt itt is azt értem, hogy a gyereket pszichiáter (jó sokára, 1 év múlva) diagnosztizálja, és benyugtatózva fejlesztik, miközben sokuk gyakorlatilag csak vegetál, önálló életre, önellátásra nem képes.
 |
| Súlyos (SNI) autista gyerekek szülei részére a tünetelnyomó betegségügyi kezelés út a pokolba (freeimages / hide-your-children-1315725) |
- Mi van azokkal a szülőkkel, akik nem ennyire előrelátók a munkahellyel kapcsolatban, mint én voltam? Idegileg / fizikailag rámennek az önbecsülés letörésre és az anyagi helyzet leromlására? Ők is szedni fogják a nyilvánosan is elismert módon tudatmódosító szert tartalmazó pszichiátriai szereket, hogy el tudják viselni a helyzetet?
- Mi van azokkal a szülőkkel, akik nem ismerik mindazt az (SNI viselkedészavaros) autizmus kezelési módot, amiket én ismerek? Idegileg / fizikailag rámennek a sok fejlesztő erőfeszítésre? Ők is szedni fogják a tudatmódosító szert tartalmazó pszichiátriai szereket, hogy el tudják viselni a helyzetet?
- Mi van azokkal a szülőkkel, akiknek nem ilyen stabil a kapcsolatuk, mint nekem a gyerekem apjával? Hány család fog felbomlani egy ilyen teher alatt a családbarát országban?
Tudva azt, hogy az államnak, a hivatalos tünetelnyomó betegségügynek jócskán benne van a keze abban, hogy a gyerekek így jártak, milyen dolog a szülőkkel szemben, hogy ilyenekkel kell szembenézniük? Természetes (mesterséges) szelekció?
Folytatása következik.
Ha van építő jellegű hozzáfűzni valód, szeretettel várom a hozzászólásokba! Köszönöm!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése